Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja

4.17. Női–férfi kereseti rés

2000 óta
2018 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A női-férfi kereseti rés kisebb-nagyobb ingadozásokkal alapvetően csökkenő trendet követett az elmúlt több mint két évtizedben.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

A női-férfi kereseti rés magyarországi számítási gyakorlata: a teljes munkaidőben alkalmazásban álló nők havi bruttó átlagkeresete hány százalékkal alacsonyabb, mint a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaké. A mutató értékének meghatározása során a teljes nemzetgazdaságon belül a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokat, a teljes költségvetési szférát, valamint a kijelölt nonprofit szervezeteket vesszük figyelembe. Női-férfi kereseti rés az Európai Unióban: a nők és a férfiak egy órára jutó bruttó átlagkeresete közötti különbségének aránya a férfiak egy órára jutó bruttó átlagkeresetéhez viszonyítva a mezőgazdaság és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás gazdasági ágak nélküli nemzetgazdaságban, a legalább 10 főt foglalkoztató gazdasági szervezetek körében.

Relevancia

A nők és férfiak keresetének különbségét mérő mutatók fontosak az esélyegyenlőség jellemzése szempontjából. Az egyenlő munkáért egyenlő bér alapelve nemcsak a hazai joggyakorlatban jelenik meg (A munka törvénykönyve, esélyegyenlőségi törvény), hanem uniós követelmény is, továbbá az ENSZ fenntartható fejlődési céljai között is szerepel.

Elemzés

A nők és a férfiak keresetében megmutatkozó különbség mögött nem kizárólag az egyenlő bánásmód megsértése állhat, hanem a foglalkoztatási jellemzők eltérései is meghúzódnak, többek között a foglalkozás jellege, a munkáltató ágazata, az életkor, a legmagasabb befejezett iskolai végzettség, a munkatapasztalat hossza, és a teljesített munkaóra szerinti összetétel eltérései is. A diszkrimináció tényének mérésére nincs általánosan elfogadott statisztikai módszer se a hazai, se a nemzetközi gyakorlatban, ezért aggregált, a különböző tényezők együttes hatását kifejező mutatót használunk. A hazai gyakorlatban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete alapján számított nemek közötti százalékos különbség mérése a legelterjedtebb. 2019-ben a férfi és a női alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete alapján számolt kereseti rés az egy évvel korábbihoz képest nőtt, 16,8%-ot tett ki a teljes munkaidősek körében. A vállalkozói szférában a különbség 15,5%, a nonprofit szektorban 15,6%, a költségvetésben pedig 19,0% volt.

A legmagasabb kereseti átlaggal rendelkező pénzügyi, biztosítási tevékenység területén a kereseti rés az egyik legmagasabb volt a vállalkozói szektorban (38,8%), hasonlóan az Európai Unió számos tagállamához. A férfi alkalmazásban állók átlagkeresete, és a teljes keresetből a nem rendszeres kereseti rész is, minden szellemi foglalkozási kategóriában meghaladta a nők bruttó átlagkeresetét. A férfi munkavállalók aránya a vezetői és a magas képzettséget igénylő foglalkozásokban is magasabb volt, ahol mind a keresetek, mind pedig a jutalmak átlaga magasabb az egész ágra jellemzőnél. Magas volt a rés a férfiak javára a legtöbb alkalmazásban állót foglalkoztató feldolgozóiparban is (24,4%), amelynek egyik oka a pótlékok közötti különbség: a férfiak esetében magasabb volt azok aránya, akik részesültek pótlékokban, illetve a pótlékok átlaga is nagyobb volt.

Összesen két ágban volt a nők bruttó átlagkeresete magasabb a férfiakénál: az építőiparban, ahol a nők keresete 11,0%-kal haladta meg a férfiakét, és a szállítás, raktározás ágban, ahol 2,1%-kal. A különbségek jelentős részét magyarázhatja az, hogy ezen ágazatokban a nők nagyobb része tölt be kvalifikáltabb munkát igénylő álláshelyeket, mint a férfiaké. A nők és férfiak között mért kereseti különbség az elmúlt években nőtt, amelyet elsősorban a költségvetésben növekvő kereseti rés befolyásolt, és bár kisebb mértékben, de a versenyszférában és a nonprofit szektorban is emelkedtek a különbségek.

A költségvetésben a kereseti különbség alakulását a különböző életpályamodellek bevezetésének időzítése, a közfoglalkoztatottak számának csökkenése és az egyes előmeneteli rendszerekben nyújtott, egy-egy évben kiemelkedő jutalmak is befolyásolták. A férfiak keresetét a költségvetésben jelentősen növelte a rendvédelmi és honvédelmi életpályamodell bevezetése 2015-ben, és az azt követő évenkénti illetménynövekedés 2019-ig. Mivel a rendvédelemben és a honvédelemben jelentős a férfiak aránya, az életpályamodell bevezetése és 2019-ben az egyszeri 500.000 forintos jutalom a fegyveresek körében hozzájárult a férfiak kereseti előnyének növekedéséhez.

A közfoglalkoztatottak száma 2018-ról 2019-re több mint 5000 fővel csökkent a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak és 3600 fővel a nők körében a költségvetésben. A közfoglalkoztatottak aránya a férfiaknál 18%-ról 17%-ra csökkent, a nőknél pedig alig változott. Az alacsony keresetű közfoglalkoztatottak arányának nagyobb mértékű csökkenése a férfiak körében részben szintén magyarázhatja az átlagos kereseti rés emelkedését.

Nemzetközi kitekintés

A női-férfi kereseti rés mérésének uniós gyakorlata az egy órára jutó rendszeres keresetben meglévő különbségeket mutatja. Ugyanakkor a 10 fő alatti szervezetek, valamint a mezőgazdaság és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalom-biztosítás adatait a közzétett mutató nem tartalmazza.

2018-ban hazánkban az Európai Unió 28 tagországára számított 15,7%-os értéknél alacsonyabb, 11,2% volt a mutató értéke, ez alapján a tagországok sorrendjében a középmezőnyhöz tartozunk. Az így számított kereseti rés alapján az elmúlt években javuló tendencia volt jellemző Magyarországon.

A kétféleképpen számított kereseti rés folyamataiban látható különbség magyarázata egyrészt az, hogy az Eurostat által számolt változó vonatkozási köre a 9 fő feletti szervezeteket, míg a hazai gyakorlatban használt mutató vonatkozási köre a 4 fő feletti vállalkozásokat, a teljes körű költségvetést, és a foglalkoztatás szempontjából fontos nonprofit szervezeteket tartalmazza. Ezen felül a havi bruttó keresettel számított hazai mutató tartalmazza, az órakereset segítségével számított uniós mutató pedig nem tartalmazza a nem havi rendszerességgel fizetett prémium, jutalom és 13. havi fizetéseket, amelyek hozzájárulnak a rés növekedéséhez. Az Eurostat mutatójának számítása nem tartalmazza a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágat sem, ahol az előző években nőttek a különbségek.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive