Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja

1.7. A foglalkoztatottal nem rendelkező háztartásban élők

2003 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A foglalkoztatott nélküli háztartásokban élők aránya Magyarországon 2013 után az uniós átlag alá csökkent.
A 18–59 évesek körében 2014-től mindkét nem esetén kedvezőbbek a magyar adatok, mint az uniós átlag.
A kedvezőbb adottságú régiókhoz képest a hátrányosabb helyzetű térségekben négy-ötszörös azoknak a gyermekeknek az aránya, akik foglalkoztatott nélküli háztartásban élnek.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés

Definíciók

A foglalkoztatottal nem rendelkező háztartásban élők mutatója az adott népességcsoporton belül azok arányát mutatja, akik olyan háztartásban élnek, amelynek egyetlen tagja sem foglalkoztatott (vagyis minden háztartástag vagy gazdaságilag inaktív, vagy munkanélküli). A mutató számításánál az ILO módszertanának megfelelően nem vesszük figyelembe azokat a háztartásokat, amelyekben kizárólag 18–24 éves diákok élnek.

Relevancia

A foglalkoztatott nélküli háztartásokban élők kilátásai kedvezőtlenek, a kirekesztődés kockázata nagy. Az érintett társadalmi csoportokban nagyobb az esélye a hátrányok átörökítésének, a fenntarthatóság szempontjából elkerülendő szegénység újratermelődésének.

Elemzés

A 2000-es évek első felében a vizsgált (0–59 éves) népesség több mint egytizede élt olyan háztartásban, amelynek egyetlen tagja sem volt foglalkoztatott, vagyis megélhetése biztosítására munkából származó jövedelem nem állt rendelkezésre. Ez az arány a válság hatására jelentősen emelkedett: a felnőttek (18–59 évesek) esetében 2009–2010-ben érte el a legmagasabb értéket (13,8%), míg a gyermekek (0–17 évesek) vonatkozásában 2011-ben (16,9%). 2012-től a munkaerőpiaci folyamatok kedvező alakulása következtében folyamatos javulás tapasztalható. Kezdetben elsősorban a közfoglalkoztatás játszott szerepet a mutató javulásában, később már az elsődleges munkaerőpiacon bekövetkezett változások is hozzájárultak a csökkenéshez. 2019-ben a gyermekek 5,6, a felnőttek 5,3%-a élt foglalkoztatott nélküli háztartásban.

A gyermekek esetében jellemzően magasabb ez az arány, mint a felnőttek között. Az általános javulással egyidejűleg 2015-ig az értékek közelítettek egymáshoz, 2016-tól növekedett, 2018-tól azonban újra csökken a különbség. Ez arra utal, hogy a közfoglalkoztatás erőteljesebben érintette a gyermeket nevelők munkaerőpiaci részvételét. A nőket magasabb érték jellemzi, mint a férfiakat, ami a munkavégzés gyermekgondozás miatti szüneteltetésével, a munkajövedelem gyermekgondozási ellátással való helyettesítésével is összefüggésben van, ez különösen a gyermeküket egyedül nevelő nők esetében növeli a mutató értékét. A férfiak és a nők mutatója közötti különbség a 2000-es évek első évtizedét jellemző 1,5–2 százalékponthoz képest 2019-re 0,6 százalékpontra csökkent.

Területi vonatkozásban jelentősek a különbségek. A legrosszabb mutatóval rendelkező Észak-Magyarországon a válság körüli években megközelítette, 2012-ben meg is haladta a 30%-ot azoknak a 18 éven aluliaknak az aránya, akik olyan háztartásban éltek, ahol nem volt egyetlen foglalkoztatott sem. Nagyrészt a közfoglalkoztatás kiterjesztésének köszönhetően 2017-re ez az arány a felére csökkent, ennek ellenére a területi egyenlőtlenségek látványosak. Ez nemcsak a foglalkoztatottság területi különbségeivel, hanem a háztartások eltérő demográfiai jellemzőivel is összefüggésben van. A munkaerőpiaci szempontból hagyományosan jobb adottságokkal jellemezhető Budapest és Pest, valamint Nyugat- és Közép-Dunántúl régiókban az arány 5% alatt maradt – Pest régióban csupán 2,2% –, miközben azokban a térségekben, ahol a munkához jutás esélye rosszabb, és a családokban átlagosan több gyermeket nevelnek, ennek többszöröse volt. A legkedvezőtlenebb mutatóval rendelkező régióban, Észak-Magyarországon a 18 éven aluliak 10,2%-a élt foglalkoztatott nélküli háztartásban.

Nemzetközi kitekintés

Magyarországon a foglalkoztatottal nem rendelkező háztartásban élők aránya 2014 óta alacsonyabb, mint az uniós átlag. Ennek oka, hogy a válságot követően az uniós országok közül Magyarországon relatíve hamarabb indult el a foglalkoztatás élénkülése. Az unió egészében 2013-ig nőtt a mutató értéke, miközben hazánkban már 2012-ben látható volt a javulás, 2014 -től pedig ugrásszerűnek volt mondható. Magyarországon a foglalkoztatott nélküli háztartásokban élők aránya 2019-ben a 18–59 évesek és a 18 év alattiak körében egyaránt 3,4 százalékponttal alacsonyabb volt az EU28 átlagánál. Az uniós országok között jelentősen javult a pozíciónk, a foglalkoztatottal nem rendelkező háztartásokban élők aránya 2012-ben és 2013-ban az uniós rangsorban még az egyik legrosszabb, míg 2019-ben a 18 év alattiak körében a hatodik, a 18–59 évesek esetén pedig a harmadik legjobb volt.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak.