Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja

3.7. Csapadék mennyisége

1901 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Budapesten az éves csapadék hosszú távú idősora csökkenést jelez.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
STADAT-táblák

Definíciók

A légköri csapadék mennyiségét azzal a magassággal mérik (milliméterben), amelyet az esővíz (vagy a megolvasztott hó) elérne, ha nem párologna vagy szivárogna el.

Relevancia

A klímaváltozás elleni küzdelem magába foglalja a vízgazdálkodás ésszerű megtervezését is. A vízgazdálkodásban elsősorban extrém hidrometeorológiai eseményekre, szélsőséges csapadékviszonyokra kell felkészülni, amik egyrészt fokozódó ár- és belvízveszélyt, másrészt szárazságot eredményezhetnek. Javítani kell az árvízbiztonságot, beleértve a kisebb vízgyűjtőkön, illetve településeken előforduló úgynevezett hirtelen árvizek elleni védelmet is. Hatékonyabb öntözési rendszerek kialakítására kell törekedni, valamint növelni kell hazánk területén a vízvisszatartást, a vízmegtartó képességet, biztosítani kell a vízkészletek fokozott védelmét.

Elemzés

A legtöbb csapadék Magyarországon májusban és júniusban hullik, a legkevesebb januárban és februárban. A csapadék mennyisége évről évre ingadozik, a legcsapadékosabb években akár háromszor annyi is eshet, mint a legszárazabbakban. Budapesten 1901–2019 között 1937-ben mérték a legnagyobb (868 milliméter), 2011-ben a legkisebb (291 milliméter) csapadékmennyiséget.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive