Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja

1.2. Teljes termékenységi arányszám

2000 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A születések száma már 1980-tól kezdve nem biztosítja Magyarországon a népesség-utánpótlást.
Számottevő a különbség az ország nyugati és keleti felének termékenysége között.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

A teljes termékenységi arányszám azt fejezi ki, hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett. Egy hipotetikus generáció befejezett termékenységét jelzi, amelyet az adott évi női korspecifikus termékenységi arányszámok összegzésével számítunk ki.

Relevancia

Egy ország népességszáma fenntartható, ha teljes termékenységi arányszáma eléri a 2,1-et. Ezt nevezzük reprodukciós szintnek. Amennyiben a termékenység tartósan a reprodukciós szint alá kerül, az össznépesség csökken és öregszik. A reprodukciós szinthez közeli tartós termékenység kiegyensúlyozott korösszetételű népességet eredményez, ami nélkülözhetetlen feltétele a nyugdíjrendszer és az egészségügyi ellátórendszer hosszú távú fenntarthatóságának. A magas termékenység túlnépesedéshez is vezethet, ez olyan nehézségekkel jár együtt, mint például az élhető környezet és az erőforrások megterhelése. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia középtávon kívánatosnak és elérhetőnek tartja a születések számának növelését, a halandóság csökkentését, ezek eredményeképpen a népességfogyás lelassítását, hosszú távon pedig a népességszám stabilizálását.

Elemzés

Az 1990-es években a hazai termékenység erőteljesen csökkent, a 2000-es években alacsony szinten ingadozott. 2011-ben elérte az addigi mélypontot, majd 2012-től emelkedés figyelhető meg. 1990 és 2011 között 1,87-ról 1,23-ra mérséklődött a termékenységi mutató értéke, majd 2016-ig 1,49-ra nőtt, 2017 és 2019 között pedig ezen a szinten stagnált. Míg 1990-ben a termékenység mintegy 11%-kal maradt el a reprodukció szintjétől, addig 2019-ben már 29%-kal. A termékenység alacsony szintje a későbbre halasztott születésekkel és a kevesebb gyermek vállalásával magyarázható. A későbbi gyermekvállalás nem feltétlenül jár együtt a nők befejezett termékenységének csökkenésével, mivel életük során pótolhatják elhalasztott szüléseiket. Ezzel együtt megnő az esélye annak, hogy akaratuk ellenére az eredetileg tervezettnél kevesebb gyermeket vállalnak. A társadalomban kialakult termékenységi minta a felnövekvő fiatal generációk gyermekvállalási magatartására is hatással van.

1990-ben Közép-Magyarországon (1,60), azon belül az azóta különvált Budapesten (1,47) volt a legalacsonyabb a termékenységi mutató , Észak-Alföldön pedig – a reprodukciós szintet elérve – a legmagasabb (2,10). 2019-ben Észak-Magyarország mutatója volt a legmagasabb (1,75), Budapesté a legalacsonyabb (1,14). Az ország területi egységei közötti különbségek nem változtak számottevően az elmúlt évtizedben. Az egyszerű reprodukció szintjéhez képest a legalacsonyabb termékenységű régió 46, a legmagasabb termékenységi értékkel rendelkező 17%-kal maradt el.

Nemzetközi kitekintés

Az EU28 országaiban 2002 és 2010 között jelentősen emelkedett a teljes termékenységi arányszám, 1,46-ról 1,62-ra. Ezt egy stagnáló, majd egy ingadozásokkal jellemezhető időszak követte, 2018-ban 1,56 volt a mutató értéke, a termékenységi szint 26%-kal elmaradt a reprodukciós szinttől. 2018-ban Máltán (1,23) és Spanyolországban (1,26) volt a legalacsonyabb a termékenység. Magyarország a tagállamok sorában a középmezőnyben, az uniós átlag (1,54) közelében helyezkedik el. A legmagasabb termékenységi arányszám Franciaországot (1,88), Romániát és Svédországot (1,76–1,76) jellemezte. Az egyes országok közötti különbségeket egyebek mellett a munkaerőpiaci sajátosságok, az eltérő szociális ellátórendszerek és a kulturális tényezők is befolyásolják.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive