Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja

2.10. Részvételi arány a parlamenti választásokon

2002 óta
2014 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Magyarországon az országgyűlési választásokon való részvételi arány 2018-ban meghaladta a 70%-ot, ennél csak a 2002-es arány volt magasabb, de csupán 0,3 százalékponttal.
Definíciók
Relevancia
Elemzés

Definíciók

A magyar országgyűlési választásokon való részvételi arány azt mutatja meg, hogy a szavazásra jogosultakon belül mekkora azok aránya, akik részt vesznek a választáson.

Relevancia

A fenntartható társadalom az életminőség folytonos javítására törekszik, amely magában foglalja az egészséget, az anyagi jólétet, valamint a szociális jólétet, azon belül pedig a demokratikus jogokat. A demokrácia működését illetően az állampolgársági aktivitás lényeges mutató az állam számára. Ezen belül a politikai aktivitásnak a legalapvetőbb formája a parlamenti választásokon való részvétel, az állampolgárok ugyanis a választáson, népszavazásokon való részvétellel nyilváníthatják ki véleményüket a társadalom egészét érintő döntésekről.

Elemzés

2018-ban a szavazásra jogosultak 70,2%-a vett részt választásokon, ami kiemelkedő arány az utóbbi választásokat tekintve. A legmagasabb részvétel a 2002-es parlamenti választás első fordulójában volt, 0,3 százalékponttal haladta meg a 2018-as arányt. A legalacsonyabb – 57%-os arány – 1998-ban volt, a többi évben általában meghaladta a 60%-ot.

A választási részvétel tekintetében jelentős területi különbségeket figyelhetünk meg. 2018-ban a legmagasabb arányban Budapesten képviseltették magukat a szavazók (75,4%). A budapesti részvételi aránytól nem sokkal maradt el a Vas megyei, ott a szavazók több mint 74%-a ment el szavazni. Magas részvételi arány jellemezte még a Nyugat-Dunántúl (73,1%), valamint a Közép-Dunántúl régióban élőket (70,0%). A legkevesebben az északi régiókban szavaztak, arányuk 65 és 68% közötti volt. Jellemzően a nyugati térségekben, valamint az ország középső részén volt nagyobb a lakosság szavazási aktivitása, de összességében elmondható, hogy az ezt megelőző, 2014-es választáshoz képest mindegyik megyében sokkal nagyobb volt a részvételi arány.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak.