Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja

4.15. Tartós munkanélküliségi ráta

2000 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Hazánkban a 2010. évi legmagasabb értéket követően a tartós munkanélküliségi ráta folyamatosan csökkent, 2019-ben az elmúlt két évtizedben mért legalacsonyabb szintet érte el.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

A tartósan munkanélküliek a munkanélküliek azon speciális csoportját alkotják, akik legalább 12 hónapja keresnek aktívan állást, míg a nagyon tartósan munkanélküliek legalább 24 hónapja. A mutató a tartósan munkanélküli személyeknek a gazdaságilag aktív (akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és munkanélküliek) népességen belüli arányát jelzi.

Relevancia

A fenntartható fejlődés prioritásai között szerepel a társadalmi kohézió és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatás javítása. A munkanélküliségben eltöltött idő hosszának emelkedésével romlanak az elhelyezkedés esélyei, növekszik a szegénység és kirekesztettség kockázata. Ezért célirányos programokat, személyre szabott szolgáltatásokat kell kínálni, hogy a munkanélküliek, különösen a tartósan munka nélkül lévők munkaerőpiaci (re)integrációja megvalósulhasson, és teljesülhessen a fenntartható fejlődésben megfogalmazott inkluzív társadalom célja.

Elemzés

A rendszerváltást követően, a piacgazdaságra történő áttérés időszakában tömegek váltak munkanélkülivé. Egy részük ugyan aktív álláskeresőként megjelent a munkaerőpiacon, de a kedvezőtlen gazdasági helyzet nem tette lehetővé számukra az elhelyezkedést. Sokuk esetében ez egy-két évnél is hosszabb időszakot jelentett: ők a tartósan és a nagyon tartósan munkanélküliek. A tartós munkanélküliségi ráta 1996-ig nőtt (5,3%), majd lassú csökkenés következett be, 2003-ig 2,5%-ra mérséklődött. A válság újabb löketet adott ennek a kedvezőtlen jelenségnek; nemcsak a munkanélküliek száma emelkedett gyorsan, hanem jelentősen hosszabbodott az álláskereséssel töltött idő is. A tartós munkanélküliségi ráta 2010-ben 5,6%-ra emelkedett, 2015-ben viszont a válság előtti szintre (3,1%) csökkent. 2019-re az elmúlt két évtizedben mért legalacsonyabb szintre, 1,1%-ra csökkent. A férfiak és a nők rátája, illetve rátaváltozása 2003-tól kezdődően közel azonos mind értékében, mind tendenciájában. 2019-ben a munkanélküliek 34%-a keresett állást egy éve vagy annál régebben, ami érdemi javulás a 2017-es 43%-hoz, és az azt megelőző évek 50% körüli értékeihez viszonyítva. A munkanélküliek munkakeresésre fordított átlagos ideje is csökkenő tendenciát mutat, 2019-ben 12,8 hónap volt.

Nemzetközi kitekintés

A válság elmélyülését követően, 2008-tól a tartós munkanélküliségi ráta mind Magyarországon, mind az Európai Unióban nőtt. Míg azonban a növekvő tendencia Magyarországon 2011-től megfordult, addig az unióban 2013-ig a tartósan munkát keresők arányának további folyamatos növekedése volt tapasztalható. A 2008–2012 közötti időszakban a magyar érték az unió tagországainak átlagos rátájánál magasabb volt, 2013 óta azonban alacsonyabb annál. Magyarország 2019. évi 1,1%-os értékével az uniós tagországok rangsorában a 9. helyen szerepel Ausztriával azonos rátaértékkel, míg 2010-ben a 19. volt. A ráta tagállamonként jelentős eltéréseket mutat. A legmagasabb tartós munkanélküliségi ráta 2019-ben Görögországban volt (12,2%), a legalacsonyabb pedig Csehországot jellemezte (0,6%).

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive