Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja

1.19. Iskolai végzettség

2000 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Továbbra is csökken az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők száma, 2019-ben 21%.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

Alacsony iskolai végzettségűeknek azokat tekintjük, akik legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezték el a 15–74 éves korcsoporton belül.

Relevancia

A hátrányos helyzet egyik meghatározó tényezője az alacsony iskolai végzettség, amelynek szintje szorosan összefügg a munkavállalási esélyekkel, hiszen a képzettebbek lehetőségei sokkal jobbak iskolázatlan társaikénál. Ez azonban nemcsak a munka világában, hanem az élet más területein is igaz. Az alacsony képzettségűek körében többnyire nagyobb a szegénységi kockázat, amely hatással van a következő generációra is, mivel a hátrányos helyzet az esetek döntő részében tovább öröklődik. Ráadásul az alacsony iskolai végzettségű szülők gyermekei általában már az alapfokú oktatás alsó évfolyama során hátrányba kerülnek a kortársaikhoz képest, amely visszahat a későbbi iskolai teljesítményre. Az iskolázottság növelése segíti a társadalmi kohézió megteremtését és az életesélyek javulását, ezért erősíteni kell az iskola esélykiegyenlítő szerepét, iskolarendszerünk erősen szelektáló jellegét pedig oldani kell. A Nemzeti fenntartható fejlődés keretstratégia is célként jelöli meg az oktatásban eltöltött idő növelését, az oktatási rendszer szelektivitásának csökkentését.

Elemzés

Az oktatási expanziónak és a generációcserének köszönhetően az elmúlt 20–30 évben az alacsony iskolai végzettségűek száma gyorsabb ütemben csökkent, mint a 15–74 éves népességé, ami a legfeljebb 8 osztályt végzettek népességen belüli arányának erőteljes visszaesését eredményezte. 1992-ben a 15–74 évesek közel fele tartozott az alacsony iskolai végzettségűek közé, a 2000-es évek közepén mintegy egyharmaduk, 2019-ben pedig a vizsgált korcsoport alig több mint egyötöde (20,8%) rendelkezett legfeljebb alapfokú végzettséggel.

A fiatal és a középső korosztály iskolai végzettségének szintje a demográfiai csere, illetve a felsőoktatási expanzió eredményeként fokozatosan emelkedett, így elsősorban a középkorúaknál és az idősebb korcsoportoknál volt erőteljes az alapfokú végzettségűek számának csökkenése. A 65–74 évesek esetében több mint 50 százalékpontos csökkenés eredményeként jelenleg 26,0% az alacsony iskolai végzettségűek aránya. A legjobb mutatóval – 15% alatti értékkel – a 25–34, a 35–44 és a 45–54 évesek rendelkeznek. A 15–24 évesek esetében a magas értékek leginkább az iskolakezdés életkorának kitolódásával, illetve a tankötelezettség korhatárának változásaival magyarázhatók. A legfeljebb 8 évfolyamot végzettek körében a nők vannak többségben; 2019-ben 55,5%-uk volt nő. Ennek oka, hogy az alacsony végzettségűek között az idős korcsoportokban jóval magasabb a nők aránya, és ezt a fiatal (35 év alatti) korcsoportok férfi többsége nem tudja ellensúlyozni. Az alacsony iskolai végzettségűek aránya az oktatási intézmények és így a magasabb szintű tanulmányokat folytatók, valamint a magasabb végzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozók koncentrációja miatt Budapesten lényegesen kisebb (10,8%), mint a többi régióban. A legrosszabb értékkel rendelkező Észak-Magyarországon a mutató 27,8%. Hasonlóan magas az alacsony iskolai végzettségűek aránya Észak-Alföldön (26,6%) és Dél-Dunántúlon (26,0%) is.

Nemzetközi kitekintés

Az alacsony iskolai végzettségűek arányát tekintve Magyarország az uniós átlagnál kedvezőbb helyzetben van, és az ilyen végzettséggel rendelkezők aránya az elmúlt években nagyobb mértékben csökkent hazánkban, mint az Európai Unió átlagában. 2019-ben az országok rangsorában – 20% alatti értékkel – 7 olyan tagállam állt az élen, amely 2004-ben csatlakozott az unióhoz (Csehország, Litvánia, Szlovákia, Lengyelország, Lettország, Észtország és Szlovénia). A legkedvezőtlenebb mutatóval Portugália és Málta rendelkezett, ahol a 15–74 éves korosztály 52,9, illetve 47,4%-ának volt csak legfeljebb alapfokú végzettsége.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive