Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja

4.1. Bruttó hazai termék (GDP)

2000 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Az egy főre jutó GDP növekedési trendje 2000-től az uniós átlaggal közel megegyezően változott.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

A bruttó hazai termék termelési oldalról az ágazatok vagy szektorok által előállított, alapáron értékelt bruttó hozzáadott értékek és az ágazatokra vagy szektorokra fel nem osztható termékadók és -támogatások egyenlegének összege. Az egy főre jutó GDP a GDP és az év közepi népesség hányadosa.

Relevancia

A GDP volumenének változása a gazdaság dinamizmusáról tájékoztat. A GDP volumennövekedése azt jelenti, hogy a társadalom további gazdasági erőforrásokat tud teremteni a jelen generáció egyre nagyobb gazdasági szükségleteihez, a magasabb jövőbeni megtérülés reményében befektetéseket, illetve más társadalmi és környezeti célokat is megvalósíthat. Mindemellett az egy főre jutó GDP nem tekinthető a jólét átfogó mutatószámának, inkább csak a gazdasági teljesítményről ad képet. A növekvő termelés környezetszennyezést, egészségi problémákat és ezzel gyakran együtt járó olyan kiadásnövekedést okozhat, amely ugyan növeli a GDP-t, de nem járul hozzá az életminőség javulásához.

Elemzés

Magyarországon 1997–2006 között a GDP volumene minden évben legalább 3%-kal nőtt az előző évihez viszonyítva. 2000-ig az ipar, ezt követően a szolgáltatások jelentették a növekedés fő motorját. 2007-ben a gazdaság teljesítménye csekély mértékben emelkedett (0,2%). A gazdasági világválság következtében 2009-ben – 1993 óta először – csökkent a GDP volumene, 2008-hoz képest 6,7%-kal. 2010-ben valamelyest (1,1%-kal) élénkült a gazdaság, amit 2011-ben 1,9%-os emelkedés követett. 2012-ben az uniós dekonjunktúra miatti kedvezőtlen külső környezet mellett a csökkenő mezőgazdasági teljesítmény is visszafogta a magyar gazdaságot, ennek következményeként 2012-ben a GDP 1,4%-kal mérséklődött az előző évihez képest. 2013-tól a hazai gazdaság növekedési pályára állt, a GDP volumene 2013-ban 1,9, 2014-ben 4,2, 2015-ben 3,8%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. 2014–2015-ben a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar járult hozzá a GDP növekedéséhez. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás, illetve a hozzá kapcsolódó beszállító ágazatok teljesítménye nőtt jelentősen. A gazdaság teljesítménye 2016-ban 2,1%-kal haladta meg az előző évit. Ekkor a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a leginkább a GDP bővüléséhez. 2017-től lendületet kapott a gazdaság, a növekedés többtényezős lett. A belső kereslet továbbra is meghatározó tényezője volt a piaci szolgáltatások bővülésének, és emellett az ipari termelés is dinamikusabban nőtt, valamint az építőiparban is pozitív irányú fordulat következett be. Mindezek eredményeként 2018-ban a GDP volumene a rendszerváltás óta mért legnagyobb mértékben, 5,4%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A magyar gazdaság lendülete 2019-ben is kitartott, a GDP 4,6%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A növekedéshez a nemzetgazdaság csaknem mindegyik területe hozzájárult. Az ipar mellett az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások jó teljesítményét alakító folyamatok fennmaradtak: a beruházások és a háztartások fogyasztásának volumene tovább bővült. Azonban a behozatal volumene továbbra is nagyobb mértékben nőtt, mint az exporté, így a külkereskedelem (a megelőző két évhez hasonlóan) 2019-ben is visszafogta a GDP bővülését.

Nemzetközi kitekintés

2019-ben az Európai Unió (EU28) gazdasági teljesítménye 1,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A GDP volumene valamennyi tagországban nőtt. A legjelentősebb mértékű (4%-ot is meghaladó) növekedés hazánkon kívül Írországban, Észtországban, Máltán, Lengyelországban és Romániában volt, 8 tagállamban a gazdaság teljesítményének bővülése az EU-átlag alatt maradt. Két nagy súlyú nemzetgazdaságban, Németországban és Olaszországban emelkedett legkevésbé a GDP.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive