Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja

1.25. Egész életen át tartó tanulás

2000 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Az oktatás vagy képzés résztvevőinek aránya emelkedett Magyarországon, de így is elmarad az uniós átlagtól.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés

Definíciók

Az egész életen át tartó tanulás mutatója a felvételt megelőző 4 hétben bármiféle (iskolarendszerű, illetve iskolarendszeren kívüli) oktatásban, képzésben részt vevő 25–64 éveseknek az azonos korú népességen belüli arányát jelzi.

Relevancia

A népesség tanulási, továbbképzési aktivitásáról ad képet az egész életen át tartó tanulás indikátora. A fejlett piacgazdaságokban az oktatás, képzés egyre kevésbé fejeződik be az iskolarendszerből való kilépéssel, a szakképesítés megszerzésével. A fenntartható társadalmakban a folyamatos technológiai fejlődés szükségszerűvé teszi a képzésbe való többszöri bekapcsolódást, a rendszeres továbbképzést, a gazdasági szerkezet átalakulásával járó szakmaváltást. Az egyén egész életen át tartó tanulási folyamata a gazdaság által megkövetelt változó igényekhez való alkalmazkodását szolgálja. Mindemellett átfog minden olyan tervszerű tanulási tevékenységet, amelynek célja ismeretek szerzése, illetve készségek és kompetenciák fejlesztése. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia az egész életen át tartó tanulás ösztönzése mellett a fenntarthatóság értékeinek és gyakorlatának megjelenését is fontosnak tartja a tanulmányok teljes folyamatában.

Elemzés

Magyarországon 2000–2002 között a 25–64 éves népességen belül 3% körül alakult az oktatásban, képzésben részt vevők aránya, ez a 2003-as, mintegy 1,5 százalékpontos, ugrásszerű növekedés után 2007-ig évi 4% körüli szinten állandósult. Ezt követően azonban 2012-ig folyamatosan csökkent, ekkor az érintett népességnek már csak 2,9%-a tanult vagy képezte magát. A részvételi arány 2013-ban növekedésnek indult, de még 2014-ben is igen alacsony szinten maradt. Az oktatásban és képzésben részt vevők aránya 2015-ben 7,1% volt, ez az adat azonban módszertani okokból a korábbiakkal nem összehasonlítható.1 2019-ben a résztvevők aránya ennél több mint 1 százalékponttal volt alacsonyabb (5,8%).

Az egész életen át tartó tanulás indikátorának nemenkénti vizsgálata a nők magasabb részvételét jelzi. Az évezred elején meglévő 1 százalékpont körüli különbség az évtized derekára megközelítette a 1,5 százalékpontot, 2005 óta viszont szűkül a rés a két nemet jellemző értékek között, és a 2019. évi felmérés eredménye – a jóval magasabb értékek mellett – már csak 0,4 százalékpontos különbséget jelez. Az oktatásban, képzésben részt vevők arányainak területi különbségei relevánsak. 2019-ben Észak-Alföldön volt a legkedvezőbb a helyzet, ezt követte Budapest az országos átlagot meghaladó, illetve Pest az országos átlagnál 0,3 százalékponttal alacsonyabb értékkel. A többi régióban ennél alacsonyabb a részvétel, a legkisebb arányban Dél-Dunántúlon tanulnak a felnőttek, csupán 3,8%-uk. A régiók közti különbség nem állandó: már egy, nagyobb képzést igénylő projekt megvalósulása is jelentős változást eredményezhet az oktatásban, képzésben részt vevő felnőttek arányában egy adott régióban.

Nemzetközi kitekintés

A felnőttoktatásban, képzésben való részvételi arány az uniós tagállamok között nagy szóródást mutat. A 25–64 évesek közül az unióban tízből átlagosan 1, a skandináv országokban 2-3 felnőtt vett részt oktatásban, képzésben. A részvételi arány Svédországban a legmagasabb, és a közép- és kelet-európai tagállamokban a legalacsonyabb. A nők oktatásban, képzésben való részvétele közösségi szinten és Magyarországon is meghaladja a férfiakét.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak.