Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja

3.5. Szállópor-szennyezettség

2003 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
2003 és 2018 között Magyarországon a lakosság kitettsége a levegő szilárdanyag-szennyezettségének jellemzően meghaladta az uniós átlagot.
A PM10-kibocsátás Magyarországon 2000 és 2018 között jelentős ingadozás mellett 14%-kal mérséklődött. Az uniós kibocsátás ez idő alatt 29%-kal csökkent.
2000-ről 2018-ra a kereskedelmi, az intézményi és a háztartási szektor PM10-kibocsátása számottevő ingadozás mellett lényegében a 2000-es kibocsátási szinthez hasonló értéket ért el.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

A szilárdanyag-kibocsátás (PM10) mutatója az emberi tevékenységből származó, 10 mikrométernél kisebb átmérőjű szilárdanyag-kibocsátás éves mennyiségét jelzi a memo itemek (a nemzeti összesen értékeken felül számolt kibocsátások) értékei nélkül számolva. A közlekedés során kibocsátott szilárd részecskék indikátora a közlekedésből származó összes szilárdanyag-kibocsátás éves mennyiségét mutatja a memo itemek értékei nélkül számolva. A lakosság kitettsége a levegő szilárdanyag-szennyezettségének mutató az ott élők lélekszámával súlyozva az egyes agglomerációkban felállított mérőhelyek által mért szilárdanyag-szennyezés éves átlagos koncentrációját adja meg.

Relevancia

A szilárdanyag-kibocsátás fő forrásai a városokban a dízelüzemű járművek, az ipari, a háztartási és az egyéb tüzelés. A gumiabroncs és a fékek kopása ugyancsak növelik a szilárdanyag-kibocsátást. Az Európai Unió határozott célja, hogy olyan szintre csökkenjen a közlekedésből származó szennyezőanyag-kibocsátás, ami az emberi egészségre és a környezetre csak minimális hatással bír. A szilárdanyag-kibocsátás természetes forrásai a por, a homok és az erdőtüzekből származó füst. A szilárd anyagok a kén-dioxid magas koncentrációja mellett lassú légmozgás és alacsony hőmérséklet esetén az úgynevezett téli füstköd (téli szmog) előidézői. A PM10 egészségkárosító hatása miatt a figyelem középpontjába került. Ezen anyagok belélegzése számos szív- és légzőszervi betegség kialakulásáért felelős.

Elemzés

Az unióban jelenleg 40 µg/m3 a PM10 éves átlagos koncentrációjának a határértéke, ez alatt volt a lakosság átlagos kitettsége az unióban és Magyarországon is 2003 és 2018 között. Ebben az időszakban előfordultak a határértéket meghaladó értékek is egyes mérőállomásokon Magyarországon és az unióban egyaránt. A levegő legfeljebb 10 µg/m3 átmérőjű szálló porral való éves átlagimmissziója 2019-ben Magyarországon az éves határértéket egyik állomáson sem haladta meg, azonban a miskolci Alföldi utcai és Búza téri, valamint a putnoki Bajcsy Zsilinszky úti mérőállomásokon a 24 órás határértéket (50 µg/m3) a mért esetek több mint 15%-ában meghaladta.

A teljes PM10-kibocsátás Magyarországon 2000-től 2018-ig 14%-kal, 72 ezer tonnáról 62 ezer tonnára csökkent. 2018-ban Magyarországon a kereskedelmi, az intézményi és a háztartási szektor volt a legnagyobb szilárdanyag-kibocsátó, 54%-os részaránnyal.

Nemzetközi kitekintés

A lakosság a V4-ek közül 2018-ban leginkább Lengyelországban (33 µg/m3), legkevésbé Csehországban (26 µg/m3) és Szlovákiában (25 µg/m3) volt kitéve a levegő szilárdanyag-szennyezettségének. A magyarországi PM10 kitettség (28 µg/m3) meghaladta az EU28-átlagot (22 µg/m3). A Magyarországgal szomszédos országok közül Horvátország (34 µg/m3) rendelkezett a legmagasabb szállópor-kitettséggel, Ausztria pedig a legalacsonyabbal (22 µg/m3). Románia és Szlovénia vonatkozó adata 26, illetve 24 µg/m3 volt. A szálló por felhalmozódását az intenzív nyári hőhullámok, a forró, száraz időjárás (pl. 2003-ban és 2006-ban) és erdőtüzek (2003-ban) is okozzák.

2000-ről 2018-ra Romániában 7,3%-kal nőtt a PM10-kibocsátás, ami az EU28 második legrosszabb mutatója. A V4-országok közül Lengyelország rendelkezik a legrosszabb mutatóval (8,0%-os csökkenés). Magyarország és Csehország a 14, illetve 23%-os csökkenésével az EU28-átlagnál (29%-os csökkenés) rosszabb értékkel rendelkezik. Szlovákia (61%-os csökkenés) rendelkezik a legkedvezőbb mutatóval a szomszédos, illetve V4-országok közül. Szlovénia és Horvátország 10–10, Ausztria 30%-os csökkenést ért el.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive