Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja

3.25. Őshonos fafajok

2000 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
2019-ben az őshonos faállománnyal borított erdőterület aránya 64% volt Magyarországon.
2019-ben a nem őshonos akác alkotta az erdőterület legnagyobb részét.
Az őshonos tölgy után a nem őshonos akác alkotja a hazai faállomány legnagyobb részét.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
STADAT-táblák

Definíciók

Őshonos fajoknak nevezzük azokat a fajokat, amelyek hazai társulások természetes elemei. Magyarországon a legismertebb őshonos fák: kocsányos és kocsánytalan tölgy, cser, bükk, gyertyán, hazai nyár. A legismertebb nem őshonos fák: feketefenyő, akác, nemesnyár.

Relevancia

Az elpusztult természetes erdők helyére gyakran nem őshonos fajokat telepítettek, ami hosszú távon káros hatásokkal járt. Egyrészt éghajlati adottságaink nem megfelelőek ökológiai igényeiknek, másrészt a tűlevelű avar megváltoztatja a talaj szerkezetét. Az erdők korai pusztulása után a kopár terület a megváltozott talajviszonyok miatt alkalmatlanná válhat az eredeti természetes társulás visszaállítására. Hasonló eredménnyel járt az akác talajra gyakorolt hatása. A talaj tápanyagtartalmát teljes mértékben kiaknázza, humuszképzése viszont jelentéktelen. A hazai akácosok többsége néhány éven belül elöregszik.

Mindezek következtében a hazai természetvédelem és erdőgazdálkodás egyik fő feladata a környezeti tényezőkkel összhangban lévő eredeti természetes társulások és erdők védelme, ami egyet jelent az erdei fajok populációinak védelmével is. Az erdők természetességének fokozása, természetközeli állapotának megőrzése, az őshonos fafajokkal borított erdőterületek növelése, mint elérendő célok a Nemzeti erdőstratégiában (2016–2030) is megfogalmazódnak. Ennek megvalósulásához a stratégia előtérbe helyezi az erdőtelepítések során az őshonos fafajokat és a helyi génkészletű szaporítóanyaggal történő erdőfelújítást, valamint ösztönzi a természetes folyamatokat követő, folyamatos erdőborítást és elegyességet biztosító erdőművelési, erdőgazdálkodási módszerek alkalmazását. A telepítés és felújítás alapvető követelménye, hogy a felnövő erdő megközelítse a természetes fás társulások jellemzőit. A természeteshez hasonló cserjés és gyepszint kialakulásának és fennmaradásának elősegítésével a társulás állatpopulációinak megmaradása biztosítható.

Elemzés

Hazánk faállománnyal borított erdőterületének nagysága közel 1,9 millió hektár, ebből 1,2 millió hektárt az őshonos fajok foglalnak el. Az őshonos fafajok aránya 2000-hez viszonyítva 1,6 százalékponttal csökkent, miközben az őshonos faállománnyal borított terület 8,0%-kal nőtt, azaz az erdőterületek bővülése nagyobb arányban eredményezte az idegenhonos fafajok terjedését. Az őshonos fák aránya 64%, ami azt jelenti, hogy a meglévő erdők ezen területén élő növények többé-kevésbé hasonlítanak az eredeti természetes fás társulásokhoz. Az idegenhonos fajok által elfoglalt erdőterület nagysága 681 ezer hektár, a faállománnyal borított erdőterület 36%-a.

Hazánk területén az élőfakészlet 86%-át a mérsékelt övi lombos erdők zónájába tartozó fafajok alkotják. Az őshonos fafajok közül is kiemelt jelentőségűek a nemes tölgyek és a bükk. A behozott, meghonosodott fafajok és a különböző klónok elsősorban gyors növekedésük (pl. nemesnyár) vagy szárazságtűrő képességük (pl. feketefenyő) miatt terjedtek el. Bár a legnagyobb erdőterületet az akác foglalja el, élőfakészlet tekintetében a tölgy a legjelentősebb. A lombosfafajok élőfakészletén belül a tölgy fafajcsoport 27%-os aránya kiemelkedő, az akác 16, a cser 15, a bükk 12%-os arányt képvisel. A fenyvesek alkotta élőfakészlet 66%-a erdeifenyő, 34%-a feketefenyő és egyéb fenyőféle.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive