Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja

4.19. Az aktív korúak és idősek aránya

2000 óta
2016 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
1990 óta a mutató lassan, de egyenletesen emelkedett. Az előreszámítás szerint az emelkedés folytatódik 2062-ig, majd lassan csökken.
Az öregedési indexben igen jelentősek a különbségek a férfiak és a nők között. A nők körében magasabb az öregedési index.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

Az idős népesség eltartottsági rátája: a 65 éves és annál idősebb népesség a 15–64 éves népesség százalékában. Eltartottsági ráta: a 14 éves és annál fiatalabb és a 65 éves és annál idősebb népesség a 15–64 éves népesség százalékában. Öregedési index: a 65 éves és annál idősebb népesség a 14 éves és annál fiatalabb gyermeknépesség százalékában.

Relevancia

Az élettartam hosszabbodásával a modern társadalmakban, így Magyarországon is egyre több az idős ember. Számuk és népességen belüli arányuk növekedése általános jelenség, aminek következtében folyamatosan egyre nagyobb teher nehezedik a társadalmi ellátórendszerekre. A jóléti állam bevételeit és kiadásait hosszútávon a jóléti programok szabályai mellett alapvetően a demográfiai és a munkaerőpiaci folyamatok határozzák meg. Azok a kormányzati intézkedések, amelyek hosszú távon a gazdaságilag aktív népesség arányát növelik a népességben – pl. a termékenység növekedése, az aktív korú bevándorlási egyenleg javítása vagy az egészségben leélt életévek emelése révén –, javítják az életpálya-finanszírozás egyensúlyát. A munkaerőpiacon a foglalkoztatást és a munkavégzés termelékenységét hosszú távon növelő intézkedések szintén hozzájárulnak a fenntarthatósághoz. Az időskori eltartottsági ráta a gyermekkorúak számát és arányát nem veszi figyelembe, az öregedés aktuális állapotát jelzi.

Elemzés

Magyarországon az időskori eltartottsági ráta az 1990. évi 20,0%-ról 30 év alatt 30,3%-ra nőtt, azaz ezer aktív (15–64 éves) korúra 303 fő 65 éves és annál idősebb korú jutott 2020. január 1-jén. Ennél rosszabb az arány, ha csak a tényleges aktív korúakra, a 20 és 64 év közötti népességre vetítjük. 2020-ban 328 fő időskorú jutott ezer 20–64 éves emberre. Az időskorú eltartottsági ráta a korábbi időszakhoz képest várhatóan gyorsuló ütemben folyamatosan emelkedik majd, és értéke 2062-ben 50% körül lesz a népesség-előreszámítás jelenlegi alapváltozata szerint, azaz ezer 15–64 évesre 500 fő 65 éves és annál idősebb jut majd. Ezt követően 2070-ig várhatóan 48%-ra mérséklődik majd ez az arány.

A népesség tartós és folyamatos fogyása önmagában is nyugtalanító jelenség, mindez azonban a népesség öregedésével párhuzamosan zajlik, ami a korösszetétel torzulásával, a gyermek/fiatal, felnőtt és időskorú népesség korosztályainak kedvezőtlen arányváltozásával jár együtt. A népesség öregedésének egyik alapvető, de pozitív értelemben vett oka, hogy a megszületett nemzedékek közül egyre többen érik el, illetve élik meg hosszabban az időskort. Ennek eredményeként a népesség korösszetétele egyre inkább az időskorúak felé tolódik el, ez emeli az adott népesség átlagos életkorát.

Az időskorúak népességen belüli aránya 1990 óta folyamatosan, 13,2%-ról 19,9%-ra emelkedett. A népesség öregedési folyamatát mutatja, hogy 2006 óta már több az időskorú, mint a gyermekkorú. Mindeközben az aktív korú népesség aránya 1990-ről 2007-re 66,2%-ról 68,9%-ra emelkedett, azóta viszont folyamatosan csökkent: 2020. január 1-jén 65,6% volt. Ha kevesebb aktív korú jut egy időskorúra, akkor nő az időskorúak eltartási terhe a mindenkori 15–64 éves lakosság számához viszonyítva.

A hosszú távú demográfiai kilátásokat leginkább kifejező mutató az öregedési index, amely az időskorúaknak a gyermekkorúakhoz viszonyított arányát méri. Értéke 1990 óta folyamatosan és dinamikusan emelkedik: 1990. január 1-jén száz gyermekkorúra még csak 64 időskorú lakos jutott, 2020. január 1-jén már 137 fő.

A mutató értéke töretlenül emelkedett az elmúlt évtizedekben, és a jelenlegi korösszetételt tekintve az irány a közeljövőben sem változik. Az öregedési index a következő időszakban lendületesen tovább emelkedik majd, 2030-ra várhatóan 148-ra növekszik, 2060 után 197 körül tetőzik, majd nem emelkedik tovább. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az idősek létszáma közel kétszerese lesz a gyermekek létszámának. Az öregedési indexben jelentősek a különbségek a férfiak és a nők között. 2020. január 1-jén száz leánygyermekre több mint másfélszer annyi, 174 időskorú nő jutott. Már a fiúgyermekek sincsenek többségben az időskorú férfiakhoz képest, de az arány még jóval alacsonyabb: száz fiúgyermekre 102 időskorú férfi jutott. Ennek oka a férfiak kedvezőtlenebb halandósága, a nőkéhez képest alacsonyabb várható élettartama.

Nemzetközi kitekintés

2019-ben az Európai Unióban a 65 éves és annál idősebbek függőségi arányát kifejező időskori eltartottsági ráta 31% volt. Az unió egyes országaiban a népesség elöregedettsége jelentősen különbözik, bár – a fejlett országokra jellemző módon – rendre magas. Az időskorúak eltartottsági rátája 2019-ben Olaszországban, Finnországban és Görögországban volt a legmagasabb, míg Luxemburgban, Írországban és Szlovákiában a legalacsonyabb. Magyarország a 29,3%-os értékkel az unió középmezőnyébe tartozott 2019-ben. Az Eurostat előreszámítása szerint az unióban az időskori eltartottsági ráta 2070-ig folyamatosan és egyenletesen emelkedni fog, értéke 2070-ben eléri az 54%-ot, ami azt jelenti, hogy egy időskorúra kevesebb mint két 15–64 éves jut majd. A 27 tagállamban ez az arány várhatóan 45–63% közötti értékeket fog felvenni. A legkedvezőtlenebb helyzetben a becslések szerint 2070-ben Lengyelország, Portugália, Olaszország és Litvánia lesz, 60% feletti értékkel, míg a legkedvezőbben Svédország, Ciprus és Írország, 48% alatti értékkel.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive