Agrárcenzusok - Szőlőültetvények összeírása, 2009 - Történet
Szőlőültetvények felmérésének története Magyarországon
Az első szőlő összeírás az 1961-63. évekhez köthető. Ez volt az első olyan teljes körűen végrehajtott szőlő összeírás, amely során számlálóbiztosok területbejárással vették számba a szőlőültetvények adatait. A második teljes körű szőlő összeírást a 2001. évi szőlő és gyümölcsösültetvények összeírása kapcsán hajtották végre.
Ez a 2001. évi összeírás a korábbi összeírásokhoz képest adattartalmát tekintve többletet jelentett, mivel az ültetvények adatain túl összeírásra kerültek az ültetvények használói is.
A szőlő és valamennyi gyümölcsfaj ültetvényeire kiterjedő 2001. évi teljes körű összeírást követően 2009-ben a Központi Statisztikai Hivatal szőlőültetvény-felvételt hajtott végre az EU irányelveinek megfelelően. A szőlőültetvények-alapösszeírást az Európai Tanács 357/79/EGK rendelete 1979-től kezdődően 10 évenkénti rendszerességgel, kötelezően írja elő a tagországok részére. Magyarország tagországként először 2009-ben tett eleget ezen kötelezettségnek.
Az említett rendelet alapján azon tagállamok, melyek rendelkeznek naprakész szőlőkataszterrel, annak adatait forrásként felhasználhatják az alapfelmérés információigényének kielégítéséhez. Ennek alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által nyilvántartott kataszter - mely a hazai szőlőterületek közel 80-85 százalékát fedi le - teljes terjedelemben átvételre került. A magyar statisztika történetében ez volt az első alkalom külső adatforrás ilyen nagy arányú felhasználására.
A szőlőkataszter által le nem fedett területeken található ültetvények megfigyelése 2009. június 1. és szeptember 30. között, terepi felvételezéssel valósult meg, kertészmérnök (szőlész) végzettségű összeíró-hálózat közreműködésével. Az összeírt szőlőültetvények kiválasztása reprezentatív mintavétellel történt. A kijelölés alapját a 2001. évi összeírás eredményei képezték.
Az alapfelvétel megfigyelési egységét a szőlőültetvények jelentik. A felvétel során nemcsak területi adatok, hanem számos ültetvényjellemző is megfigyelésre került, többek között az ültetvények kora, művelésmódja, fajtacsoport szerinti tagozódása és kezeltsége.