A hivatalos statisztika nem vélemény, 2025.11.25.
2025 őszén lezárult a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szegénységiadat-revíziója, az Európai Unió statisztikai hivatalával, az Eurostattal előre egyeztetve. Az utóbbi hetekben több félrevezető állítás is napvilágot látott, amelyek nélkülözik a valós szakmai alapot. Ellentétben egyes kutatók és újságírók állításaival, nem külső nyomás, hanem előre eltervezett szakmai munka áll a revíziós folyamat mögött. A revízió a statisztikai adat-előállítási folyamat bevett eljárása, nemcsak itthon, hanem nemzetközi viszonylatban is: az elmúlt években más országok is hajtottak végre. A revízió nem változtatta meg a szegénységi mutatók eddig ismert trendjeit, a fő szegénységi mutató sem szintben, sem trendben nem módosult érdemben. 2010 óta Magyarország pozíciója jelentősen javult, a fő szegénységi mutató dinamikája jelentősen meghaladta az uniós átlagot, és 2017 óta a szintje is kedvezőbb az EU-átlagnál. Hazánk a legfrissebb összehasonlítható adatok alapján a 13. helyet foglalja el az uniós rangsorban.
Mi az EU–SILC, és miért fontos?
A KSH az Európai jövedelmi és életkörülmény-adatfelvétel (EU–SILC) keretében évről évre adatokat gyűjt a háztartások jövedelmi viszonyairól, életkörülményeiről, illetve lakás- és egyéb jellemzőiről. A felvétel fókuszában a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés trendjeinek vizsgálata áll. A felmérés adatai nélkülözhetetlenek a családokat, a munkavállalókat, a nyugdíjasokat és az egész lakosságot érintő fontos társadalom- vagy gazdaságpolitikai döntések előkészítéséhez, illetve monitorozásához. Az adatfelvételt az Európai Unió valamennyi országában egységes módszertan alapján hajtják végre.
A revízió nem rendkívüli, hanem bevett uniós gyakorlat
A statisztikában revíziónak nevezik, amikor a már publikált adatok értékében változás történik. Ez nem szokatlan eset, hanem a statisztikai folyamat szerves része. Az adatok revíziójának alapvető célja az információ minőségének javítása, és ezáltal – a statisztika céljával összhangban – a jellemezni kívánt jelenségek egzakt leírása, a valóság minél pontosabb tükrözése. A revízió tehát a statisztikai adat-előállítási folyamat bevett eljárása nemcsak itthon, hanem nemzetközi viszonylatban is.
A mostani felülvizsgálat nem a médiában megjelent állítások, hanem előre eldöntött szakmai ütemterv alapján történt. A KSH már 2023-ban tájékoztatta a kutatókat, majd 2024-ben az Eurostatot is a beütemezett felülvizsgálatról, így a „sajtó nyomására történt revízió” narratívája tényszerűleg nem igaz. Az eredeti adatsorokat és az újrasúlyozott adatokat is ellenőrizte és jóváhagyta az Eurostat.
Pontosság és megbízhatóság
A revíziót a 2018–2023-as időszakra vonatkozólag végezte el a KSH, az Eurostat ajánlásai alapján. A felülvizsgálatra azért volt szükség, mert a 2022-es népszámlálás végleges adatai eltértek a korábbi években becsült népességadatoktól. A revízió eredményeként megszűnt a jövedelemeloszlások kiugró torlódása, a nettó és a bruttó jövedelmek közötti ellentmondás, valamint a szegénységi rés túlzott ingadozása.
Mi változott és mi nem?
A revízió nem változtatta meg a szegénységi trendeket, amelyek hazánkban továbbra is javuló tendenciát mutatnak.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya a revízió előtt és után
2010 és 2024 között jelentősen javult a szegénységi helyzet Magyarországon. Az előre eltervezett revízió országosan sem szintben, sem trendben nem változtatta meg érdemben a szegénység fő mérőszámát. 2010 óta Magyarországon a fő szegénységi mutató dinamikája jelentősen meghaladta az uniós átlagot, és 2017 óta a szintje is kedvezőbb az EU átlagnál.
Az EU–SILC-adatrevízió főbb üzenetei
A részletes EU–SILC hivatalos statisztikai háttéranyag, ábragyűjtemény és nemzetközi összehasonlítás az alábbi linken érhető el.
2010 óta Magyarország uniós pozíciója jelentősen javult: míg 2010-ben csak 5 uniós országban volt magasabb a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya, addig a legutóbbi összehasonlítható adatok szerint (2023) már 14 tagállamban kedvezőtlenebb ez a mutató, mint Magyarországon.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya az Európai Unió országaiban
A revízió nemzetközileg elfogadott eljárás, amely az adatok pontosságának növelését szolgálja, és szerves része az Eurostat hivatalos statisztikai keretrendszerének. Az Eurostat rendszeres módszertani ajánlásokkal és revíziós javaslatokkal támogatja az adatok pontosságának és megbízhatóságának folyamatos javítását. Minden revízió és módszertani felülvizsgálat a statisztikai adatfeldolgozás természetes velejárója, és idősortörést okoz: a fő mutató felülvizsgálata minden országban ilyen hatással járt, és további idősortörések is megjelennek 14 tagország adatsoraiban. A KSH tevékenységét az Eurostat az EU–SILC-felvétel esetében évente, általánosan pedig szakmai audit (Peer review) keretében többévente ellenőrzi, az adatokat validálja és közzéteszi.
A bizalom és az ellenőrizhetőség kizárja a manipuláció lehetőségét
A statisztikai adatok megbízhatóságának két alapvető feltétele van: a módszertani transzparencia és a független ellenőrzés. A KSH átláthatóan, és a közvélemény, valamint a kutatók felé is nyitottan kommunikálta az EU–SILC-felvétel, illetve a revízió eredményeit és módszertanát. Az Eurostat mind az eredeti számokat, mind a revideált értékeket ellenőrizte és hitelesítette, ami garantálja az adatok megbízhatóságát, továbbá kizárja a szándékos manipuláció lehetőségét is, amivel egyes kutatók megvádolták a hivatalt.
A tényekre és ne a benyomásokra építsünk
A statisztika ereje abban rejlik, hogy ellenáll a pillanatnyi benyomásoknak és az érdekalapú értelmezéseknek, hiszen a hivatalos statisztika nem egy véleményt, hanem a valóságot tükrözi.
A KSH feladata, hogy ezt a valóságot a lehető legpontosabban és legátláthatóbban mérje. A hivatal függetlensége, a nemzetközi sztenderdeknek való megfelelése és a szakmaisága jelenti annak a garanciáját, hogy az adatok megbízhatóan, hitelesen és pontosan tükrözik a jelenségeket, így az ország helyzetének értékelésében viszonyítási pontként szolgálhatnak. Ezért különösen káros és felelőtlen minden olyan alaptalan állítás, amely a Központi Statisztikai Hivatal hitelességét próbálja gyengíteni. A KSH elkötelezett a transzparencia, a szakmai integritás, valamint a függetlenség mellett, és nyitott az érdemi párbeszédre.
Központi Statisztikai Hivatal
1024 Budapest, Keleti Károly utca 5–7. Telefon: (+36-1) 345-6000
Postacím: 1525 Budapest, Pf.: 51.
www.ksh.hu