Ugrás a tartalomhoz

Mezőgazdasági összeírások - Mezőgazdaságról a mezőgazdaságért

Magyarországon a mezőgazdasági statisztikának történelmi hagyományai vannak. Az első aratásstatisztika az 1868. évhez, az első növénytermesztési felvétel az 1871. évhez, az első állatszámlálás az 1884. évhez, az első gyümölcsfa összeírás az 1956-59. évekhez, míg az első szőlőösszeírás az 1961-63. évekhez köthető. A rendszeres - éves, többévenkénti - statisztikai adatgyűjtések adatai közel 150 évet átfogóan mutatják be Magyarország mezőgazdaságának egy-egy szeletét.

 

Aktuális mezőgazdasági összeírás


 

Egyéni gazdaságok decemberi összeírása, 2017


Gazdaságszerkezeti összeírások


Agrárium 2016 gazdaságszerkezeti összeírás


A 2013. évi mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás (GSZÖ 2013)


A 2010. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ 2010)


A 2007. évi mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás (GSZÖ 2007)


A 2005. évi mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás (GSZÖ 2005)


A 2003. évi mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás (GSZÖ 2003)


Az Európai Unió gazdaságszerkezeti felvételek rendszere a 10 évenkénti teljes körű mezőgazdasági összeírásokra (alapösszeírásokra, amelyek egyben a FAO világcenzusaihoz is kapcsolódnak) és a 2-3 éves intervallumokban végrehajtott szerkezeti felvételekre épül.
Az Európai Unió gazdaságszerkezeti összeírásaihoz első ízben a 2000. évben végrehajtott általános mezőgazdasági összeírás kapcsolódott. A 2003. évi gazdaságszerkezeti összeírás - a csatlakozási tárgyalásokon megfogalmazott elvárások figyelembe vételével - az EU előírásai szerint került végrehajtásra. A 2005. és 2007. évi gazdaságszerkezeti összeírást és a 2010. évi Általános Mezőgazdasági Összeírást már az Európai Unió előírásainak megfelelően végezték.


Ültetvények összeírása


Gyümölcsösültetvények összeírása, 2017 (Végrehajtás 2018-ban)


Alma-, körte-, kajszi- és őszibarack-ültetvények összeírása, 2012

 

Magyarországon az uniós tagság keretében vállalt kötelezettségeinknek megfelelően ötévente szükséges az árutermelő gyümölcsösök közül az alma-, körte-, kajszi- és őszibarack-ültetvények területének, állapotának statisztikai célú felmérése. A 2007. évben lezajlott mintavételes összeíráshoz hasonlóan 2012-ben ismét végrehajtásra került e négy gyümölcsfaj ültetvényeinek kérdőíves adatfelvételére.

 

Szőlőültetvények összeírása, 2009

 

A szőlő és valamennyi gyümölcsfaj ültetvényeire kiterjedő 2001. évi teljes körű összeírást követően 2009-ben a Központi Statisztikai Hivatalnak szőlőültetvény-felvételt hajtott végre az EU irányelveinek megfelelően. A szőlőültetvények-alapösszeírást az Európai Tanács 357/79/EGK rendelete 1979-től kezdődően 10 évenkénti rendszerességgel, kötelezően írja elő a tagországok részére. Magyarország tagországként először 2009-ben tett eleget ezen kötelezettségnek.

 

Alma-, körte-, őszibarack-, kajszibarack-ültetvények összeírása, 2007

 

A 2001. évi szőlő-gyümölcs összeírás végrehajtása megteremtette a feltételt az EU által a tagállamok számára előírt ötévenkénti alapösszeírásokhoz. Magyarország tagországként először 2007. évi felméréssel tett eleget az ötévenkénti összeírási kötelezettségének. A 2007. évben Magyarország számára kötelezően előírt négy gyümölcsfaj (alma, körte, őszibarack és kajszibarack) által elfoglalt területeket és használóinak összeírását kellett végrehajtani.

 

A 2001. évi szőlő- és gyümölcsösültetvények felmérése (SZÖ-GYÜ 2001)

 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2000. évi CXLIII. törvény előírásai alapján szőlő- és gyümölcsösültetvény-összeírást hajtott végre 2001. június 1. és október 15. között.
A 2001. évi ültetvény-összeírás célja az volt, hogy valós adatokat szolgáltasson az agrárgazdaság megalapozott irányításához, kialakulhasson az ültetvények statisztikai nyilvántartási rendszere, továbbá részletes szakmai ismérvek (fajtaösszetétel, művelésmód, alanyhasználat stb.) összesítésével a hazai és nemzetközi (FAO, EU) tájékoztatási és felhasználói igényeket széleskörűen ki lehessen elégíteni.