Ugrás a tartalomhoz

Mutatószámrendszerek, időszaki adatfelvételek

Mutatószámrendszerek

A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon

A társadalmi haladás mutatószámrendszere

Eurostat statikus táblák

Cenzusok

Népszámlálás

Mikrocenzus

Agrárcenzusok – mezőgazdasági összeírások

Időszaki adatfelvételek

Európai lakossági egészségfelmérés

Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Program (PIAAC) felmérés

Lakbérfelmérés

Miből élünk felmérés

Miben élünk felmérés

Időmérleg felvétel

A lakossági munkaerő-felmérés kiegészítő felvételei

Mutatószámrendszerek

A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon

1992-ben Rio de Janeiróban rendezték meg az ENSZ Környezet és fejlődés elnevezésű konferenciáját, aminek köszönhetően mára a fenntartható fejlődés fogalma beépült a nemzeti és a globális szakpolitikák közé. Az ENSZ mellett az egyes országok és országcsoportok (pl. az Európai Unió) is stratégiákat, illetve a fenntartható fejlődés céljai megvalósulásának mérésére indikátorokat, indikátorkészleteket dolgoztak ki. A 2007-ben létrehozott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) kidolgozta az új magyar Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát, amelyet az Országgyűlés 2013. március 25-én fogadott el. A keretstratégia négy erőforrást különböztet meg: emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrásokat. A mutatószámok alakulását A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon c. kiadványban mutatjuk be.

A társadalmi haladás mutatószámrendszere

A társadalmi haladást mérő gazdasági, társadalmi és környezeti mutatószámok gyűjteményébe került mutatók olyan folyamatokat írnak le, melyek számottevő befolyással vannak a társadalmi változásokra. Gazdasági mutatószámok: fejlettségi szint és növekedés, hatékonyság, versenyképesség, stabilitás tudásalapú gazdaság, infrastruktúra. Társadalmi mutatószámok: népesség, család, oktatás, munkaerőpiac, a fiatalok helyzete, az idősebbek helyzete, anyagi helyzet, fogyasztás, szegénység, lakásállomány, egészség, szociális védőháló, kultúra, szabadidő, közbiztonság. Környezeti mutatószámok: klímaváltozás és energia, természeti erőforrások, fenntartható termelés. A mutatószámrendszer adatait a kapcsolódó leírásokkal táblázatokban mutatjuk be.

Eurostat statikus táblák

Az Eurostat statikus táblái már nem frissülnek tovább a KSH honlapján. Az adatok forrását biztosító Eurostat honlapján elérhető felület 2021. január 4-től megszűnik, a mutatók új alkalmazásban (Data browser) fognak megjelenni angol, német és francia nyelven.
Amennyiben felhasználóink számára az Eurostat honlapján való eligazodáshoz támogatásra van szükség, információszolgálatunk munkatársai készséggel állnak rendelkezésükre (Lépjen velünk kapcsolatba!).
A KSH honlapján a magyar nyelvű nemzetközi táblázatok változatlanul az Összefoglaló táblák (STADAT) menüpontban érhetők el, az uniós tagállamok mellett az adott téma szempontjából releváns egyéb országok adataival is kiegészülve.

Cenzusok

Népszámlálás

A népszámlálás olyan rendszeresen, általában 10 évente ismétlődő, teljes körű állapotfelvétel, amely egy adott terület (ország) népességének egészére kiterjed és egy előre meghatározott időpontra vonatkozik. A népszámlálási kérdések egyik része a lakásokra vonatkozik, másik része pedig a személyekre. Külön kérdőívvel vizsgálják a közösségi szálláshelyeket, az ún. intézeteket. Az összeírás főbb adatait, mutatóit témakörönként a Részletes táblák tartalmazzák, a népszámlálásokra vonatkozó főbb információk elérhetők a Népszámlálási Digitális Adattárból is.

Mikrocenzus

A mikrocenzus olyan népesség-összeírás, amely két teljes körű népszámlálás között mintavételes eljárással követi nyomon a társadalmi folyamatokat. Adataiból információk nyerhetők: a népesség nagyságáról és összetételéről életkor, nem, családi állapot, iskolai végzettség, foglalkoztatottság, nemzetiség és sok más demográfiai mutató szerint, ugyanakkor részletes képet kaphatunk a háztartások és családok fő jellemzőiről, a lakásállománnyal kapcsolatos fontosabb adatokról is. A mikrocenzus főbb adatai, mutatói az egyes témakörönként közzétett kiadványokban és az azokhoz kapcsolódó táblázatokból érhetők el. A főbb adatok járások szintjéig is elérhetők a Területi összehasonlító alkalmazásból.

Agrárcenzusok – mezőgazdasági összeírások

Az agrárcenzusok segítségével képet kaphatunk a magyar mezőgazdaságról, az ágazatban bekövetkezett változásokról. A mezőgazdasági cenzusok eredményeit, főbb mutatóit tartalmazó táblázatok az Agrárcenzusok oldalon elérhetők. A hosszú idősoros adatokat tartalmazó táblákat archiváltuk, adataik nagyrészét 2021-ben integráltuk az éves mezőgazdasági adatokat tartalmazó összefoglaló táblákba (STADAT).

Időszaki adatfelvételek

Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF)

Az Európai lakossági egészségfelmérést az európai országokban a 15 éves és annál idősebb, magánháztartásban élő személyek körében reprezentatív mintán, egységes előírások szerint bonyolítják le. A felmérés eredményeként nemzetközileg is összehasonlítható adatokat kapunk a lakosság egészségi állapotára, az egészséget meghatározó tényezőkre, az egészségügyi ellátórendszerrel való elégedettségre vonatkozóan. Az egészségfelmérés főbb eredményei kiadványokból és a kapcsolódó táblázatokból érhetők el.

Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Program

A PIAAC (Programme for the International Assessment of Adult Competencies) egy átfogó nemzetközi kutatás, amely a részt vevő országok felnőtt lakosságának különféle, a mindennapi életben és a munkavégzés során használt alapkompetenciáit méri. A mérés 2008-ban indult, Magyarország 2016-ban a felmérés harmadik hullámához csatlakozott. A felmérés a 16 és 65 év közötti felnőtt lakosság készségeit és kompetenciáit, valamint ezek hasznosulását egyaránt vizsgálja. A felmérés főbb eredményei a PIAAC oldalán érhetők el.

Lakbérfelmérés

A KSH 2018 novemberében reprezentatív lakbérfelmérést hajtott végre a magántulajdonostól bérbe vett lakások lakóinak körében. Az összeírás célja a lakbérek felmérése mellett a piaci bérlakás szektorban élők körülményeinek, helyzetének megismerése volt. A válaszadásra vállalkozó közel 3 ezer háztartás által megadott információk egyedülálló lehetőséget kínálnak a lakásszektor e kevéssé feltárt szegmensének megismerésére. A felmérés főbb mutatóit a „Magánlakásbérlés, bérleti díjak – a 2018. évi lakbérfelmérés főbb eredményei” c. kiadvány tartalmazza.

Miben élünk

A magyarországi lakáskörülmények széles körű feltárásában és megismertetésében már tradicionálisnak számítanak a KSH lakásfelmérései (1999., 2003., 2015). 2005-ben még javában tartott, majd hamarosan véget ért a rendszerváltást követő első nagy lakáspiaci konjunktúra. A 2008 után bekövetkező gazdasági válság a lakásszektort is súlyosan érintette, és olyan, korábban nem ismert problémákat hozott a felszínre, mint a lakáshitelezési válság, a megszűnés közelébe süllyedő újlakás-építés, vagy a lakáspiac visszaesése, egyes területeken a lakások elértéktelenedése. Vizsgálatunkban arra törekedtünk, hogy ennek a sok átalakulással járó időszaknak a folyamatait és a hatásait minél átfogóbban felmérjük és dokumentáljuk. A legutóbbi felmérés főbb adataiból két elemzés készült.

Miből élünk

Miből élünk? című, a háztartások pénzügyeire és fogyasztására vonatkozó európai adatfelvétel második hullámának magyarországi felvételét 2014 októbere és decembere között hajtotta végre a KSH. Ez az adatfelvétel volt az első olyan adatgyűjtés Magyarországon, amelynek célja, hogy a háztartások vagyoni helyzetét közvetlenül a háztartásoktól gyűjtött információk alapján mérje fel. A Miből élünk? felvétel adatai a háztartások önbevallásán és saját becsléséből származnak, melynek főbb adatait a „Miből élünk? – A háztartások pénzügyei” című kiadvány tartalmazza.

Időmérleg

Időmérleg felvételre 1986/1987, 1999/2000, 2009/2010 időszakban került sor Magyarországon. a felvétel célja, a társadalmi, gazdasági, kulturális változások életmódra gyakorolt és abban mérhető hatásainak vizsgálata. Ebből a szempontból a felvétel leginkább hangsúlyos feladata, hogy a napi tevékenységeket, a tevékenységekre fordított időmennyiséget – azok egymást követő sorrendjét, illetve a tevékenységek körülményeit – a lehető legpontosabban rögzítse. A felvételek főbb eredményeit a témában közzétett kiadványok tartalmazzák.

A lakossági munkaerő-felmérés kiegészítő felvételeinek főbb adatai

A munkaerő-felmérés negyedéves mintán alapuló lakossági adatfelvétel. A felméréshez kiegészítő felvételek is tartoznak, melyek főbb eredményeit (szakszervezetek, sztrájkesemények, megváltozott munkaképességű csoportok a munkaerőpiacon, önkéntes munka, a fiatalok munkaerőpiaci helyzete, munkaerő-forgalom, munkaerőpiacon, önfoglalkoztatás) táblázatokban mutatjuk be.