Mutatószámrendszerek, időszaki adatfelvételek

Mutatószámrendszerek

A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon

A társadalmi haladás mutatószámrendszere

Cenzusok

Népszámlálás

Mikrocenzus

Agrárcenzusok – mezőgazdasági összeírások

Időszaki adatfelvételek

Európai lakossági egészségfelmérés

Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Program (PIAAC) felmérés

Lakbérfelmérés

Miből élünk felmérés

Miben élünk felmérés

Időmérleg felvétel

A lakossági munkaerő-felmérés kiegészítő felvételei

Mutatószámrendszerek

A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon

1992-ben Rio de Janeiróban rendezték meg az ENSZ Környezet és fejlődés elnevezésű konferenciáját, aminek köszönhetően mára a fenntartható fejlődés fogalma beépült a nemzeti és a globális szakpolitikák közé. Az ENSZ mellett az egyes országok és országcsoportok (pl. az Európai Unió) is stratégiákat, illetve a fenntartható fejlődés céljai megvalósulásának mérésére indikátorokat, indikátorkészleteket dolgoztak ki. A 2007-ben létrehozott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) kidolgozta az új magyar Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát, amelyet az Országgyűlés 2013. március 25-én fogadott el. A keretstratégia négy erőforrást különböztet meg: emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrásokat. A mutatószámok alakulását A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon c. kiadványban mutatjuk be.

A társadalmi haladás mutatószámrendszere

A társadalmi haladást mérő gazdasági, társadalmi és környezeti mutatószámok gyűjteményébe került mutatók olyan folyamatokat írnak le, melyek számottevő befolyással vannak a társadalmi változásokra. Gazdasági mutatószámok: fejlettségi szint és növekedés, hatékonyság, versenyképesség, stabilitás tudásalapú gazdaság, infrastruktúra. Társadalmi mutatószámok: népesség, család, oktatás, munkaerőpiac, a fiatalok helyzete, az idősebbek helyzete, anyagi helyzet, fogyasztás, szegénység, lakásállomány, egészség, szociális védőháló, kultúra, szabadidő, közbiztonság. Környezeti mutatószámok: klímaváltozás és energia, természeti erőforrások, fenntartható termelés. A mutatószámrendszer adatait a kapcsolódó leírásokkal táblázatokban mutatjuk be.

Cenzusok

Népszámlálás

A népszámlálás olyan rendszeresen, általában 10 évente ismétlődő, teljes körű állapotfelvétel, amely egy adott terület (ország) népességének egészére kiterjed és egy előre meghatározott időpontra vonatkozik. A népszámlálási kérdések egyik része a lakásokra vonatkozik, másik része pedig a személyekre. Külön kérdőívvel vizsgálják a közösségi szálláshelyeket, az ún. intézeteket. Az összeírás főbb adatait, mutatóit témakörönként a Részletes táblák tartalmazzák, a népszámlálásokra vonatkozó főbb információk elérhetők a Népszámlálási Digitális Adattárból is.

Mikrocenzus

A mikrocenzus olyan népesség-összeírás, amely két teljes körű népszámlálás között mintavételes eljárással követi nyomon a társadalmi folyamatokat. Adataiból információk nyerhetők: a népesség nagyságáról és összetételéről életkor, nem, családi állapot, iskolai végzettség, foglalkoztatottság, nemzetiség és sok más demográfiai mutató szerint, ugyanakkor részletes képet kaphatunk a háztartások és családok fő jellemzőiről, a lakásállománnyal kapcsolatos fontosabb adatokról is. A mikrocenzus főbb adatai, mutatói az egyes témakörönként közzétett kiadványokban és az azokhoz kapcsolódó táblázatokból érhetők el. A főbb adatok járások szintjéig is elérhetők a Területi összehasonlító alkalmazásból.

Agrárcenzusok – mezőgazdasági összeírások

Az agrárcenzusok segítségével képet adhatunk a magyar mezőgazdaságról, az ágazatban bekövetkezett változásokról. A hosszú időszakra visszatekintő történeti idősorokat tartalmazó táblázatokból információk nyerhetők: a mezőgazdaság bruttó termelési értékéről ágazatonként, a földterület művelési ágak szerinti alakulásáról, a fontosabb növények vetésterületéről, termésmennyiségéről, termésátlagáról, az állatállomány nagyságának és az állati termékek termelésének az alakulásáról, a mezőgazdasági árak, valamint az élelmiszer- és a tápanyag mennyiségének az alakulásáról.

Időszaki adatfelvételek

Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF)

Az Európai lakossági egészségfelmérést az európai országokban a 15 éves és annál idősebb, magánháztartásban élő személyek körében reprezentatív mintán, egységes előírások szerint bonyolítják le. A felmérés eredményeként nemzetközileg is összehasonlítható adatokat kapunk a lakosság egészségi állapotára, az egészséget meghatározó tényezőkre, az egészségügyi ellátórendszerrel való elégedettségre vonatkozóan. Az egészségfelmérés főbb eredményei kiadványokból és a kapcsolódó táblázatokból érhetők el.

Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Program

A PIAAC (Programme for the International Assessment of Adult Competencies) egy átfogó nemzetközi kutatás, amely a részt vevő országok felnőtt lakosságának különféle, a mindennapi életben és a munkavégzés során használt alapkompetenciáit méri. A mérés 2008-ban indult, Magyarország 2016-ban a felmérés harmadik hullámához csatlakozott. A felmérés a 16 és 65 év közötti felnőtt lakosság készségeit és kompetenciáit, valamint ezek hasznosulását egyaránt vizsgálja. A felmérés főbb eredményei a PIAAC oldalán érhetők el.

Lakbérfelmérés

A KSH 2018 novemberében reprezentatív lakbérfelmérést hajtott végre a magántulajdonostól bérbe vett lakások lakóinak körében. Az összeírás célja a lakbérek felmérése mellett a piaci bérlakás szektorban élők körülményeinek, helyzetének megismerése volt. A válaszadásra vállalkozó közel 3 ezer háztartás által megadott információk egyedülálló lehetőséget kínálnak a lakásszektor e kevéssé feltárt szegmensének megismerésére. A felmérés főbb mutatóit a „Magánlakásbérlés, bérleti díjak – a 2018. évi lakbérfelmérés főbb eredményei” c. kiadvány tartalmazza.

Miben élünk

A magyarországi lakáskörülmények széles körű feltárásában és megismertetésében már tradicionálisnak számítanak a KSH lakásfelmérései (1999., 2003., 2015). 2005-ben még javában tartott, majd hamarosan véget ért a rendszerváltást követő első nagy lakáspiaci konjunktúra. A 2008 után bekövetkező gazdasági válság a lakásszektort is súlyosan érintette, és olyan, korábban nem ismert problémákat hozott a felszínre, mint a lakáshitelezési válság, a megszűnés közelébe süllyedő újlakás-építés, vagy a lakáspiac visszaesése, egyes területeken a lakások elértéktelenedése. Vizsgálatunkban arra törekedtünk, hogy ennek a sok átalakulással járó időszaknak a folyamatait és a hatásait minél átfogóbban felmérjük és dokumentáljuk. A legutóbbi felmérés főbb adataiból két elemzés készült.

Miből élünk

Miből élünk? című, a háztartások pénzügyeire és fogyasztására vonatkozó európai adatfelvétel második hullámának magyarországi felvételét 2014 októbere és decembere között hajtotta végre a KSH. Ez az adatfelvétel volt az első olyan adatgyűjtés Magyarországon, amelynek célja, hogy a háztartások vagyoni helyzetét közvetlenül a háztartásoktól gyűjtött információk alapján mérje fel. A Miből élünk? felvétel adatai a háztartások önbevallásán és saját becsléséből származnak, melynek főbb adatait a „Miből élünk? – A háztartások pénzügyei” című kiadvány tartalmazza.

Időmérleg

Időmérleg felvételre 1986/1987, 1999/2000, 2009/2010 időszakban került sor Magyarországon. a felvétel célja, a társadalmi, gazdasági, kulturális változások életmódra gyakorolt és abban mérhető hatásainak vizsgálata. Ebből a szempontból a felvétel leginkább hangsúlyos feladata, hogy a napi tevékenységeket, a tevékenységekre fordított időmennyiséget – azok egymást követő sorrendjét, illetve a tevékenységek körülményeit – a lehető legpontosabban rögzítse. A felvételek főbb eredményeit a témában közzétett kiadványok tartalmazzák.

A lakossági munkaerő-felmérés kiegészítő felvételeinek főbb adatai

A munkaerő-felmérés negyedéves mintán alapuló lakossági adatfelvétel. A felméréshez kiegészítő felvételek is tartoznak, melyek főbb eredményeit (szakszervezetek, sztrájkesemények, megváltozott munkaképességű csoportok a munkaerőpiacon, önkéntes munka, a fiatalok munkaerőpiaci helyzete, munkaerő-forgalom, munkaerőpiacon, önfoglalkoztatás) táblázatokban mutatjuk be.