Ugrás a tartalomhoz

Sajtószoba - Közlemények, tájékoztatók, 2021.08.03.

KSH: a gazdasági teljesítmény csökkent, a házasságok és az újszülöttek száma nőtt 2020-ban

Rendkívüli hatással volt tavaly a koronavírus járvány a nemzetközi és a hazai társadalmi, gazdasági folyamatokra. Az egészségügyi vészhelyzet és a védekezést szolgáló korlátozó intézkedések hatására Magyarországon lezárult a 2013-ban kezdődött gazdasági konjunktúra, a gazdasági teljesítmény a 2018-as szintre mérséklődött. Ugyanakkor nőtt a bérkiáramlás a gazdaságban és az utolsó negyedévben már az élénkülő beruházási aktivitás jelei mutatkoztak. Mindezek mellett pedig 3040 újszülöttel több gyermek jött világra, mint egy évvel korábban, és 1986 óta nem kötöttek annyi házasságot, mint tavaly ‒ derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország 2020 című kiadványából.

Dinamikusan emelkedő pályáról térítette le a magyar gazdaságot a Covid19-járvány tavaly: a GDP volumene 5,0 százalékkal maradt el az előző évitől, a gazdasági teljesítmény lényegében a 2018. évi szintnek felelt meg. Hazánk GDP volumencsökkenésének mértéke ugyanakkor illeszkedett a térség országait jellemző folyamatokba: a visegrádi országok közül Magyarország mellett Lengyelország az uniós átlagnál (–6,2%) kisebb, Szlovákia és Csehország azt meghaladó mértékű teljesítménykiesést szenvedett el. A negatív globális folyamatok hatására a nyitott magyar gazdaság termék-külkereskedelme visszaesett 2020-ban: a termékexport euróban számított értéke 4,2, az -importé 5,8 százalékkal maradt el a 2019. évitől. Az áruforgalom ugyanakkor 5,8 milliárd eurós többlettel zárta az esztendőt, az egyenleg egy év alatt 1,5 milliárd euróval javult.

A tavalyi év során a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítménye visszaesett, a járványügyi korlátozások főként a szálláshely-szolgáltatást és a vendéglátást érintették. A külföldi állampolgárok magyarországi, valamint a magyarok külföldi látogatásai csaknem felére csökkentek 2019-hez képest. A hazai kereskedelmi szálláshelyek szolgáltatásait 58 százalékkal kevesebb vendég vette igénybe, mint egy évvel korábban. A vendégéjszakák száma, illetve az ezekhez kapcsolódó bevételek is hasonló mértékben (57, illetve 58 százalékkal) csökkentek. A vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumene csaknem egyharmadával maradt el a 2019. évitől.

A járvány megtörte a hazai ipar hét éven át tartó bővülését is, éves szinten a teljesítmény 6,1 százalékkal esett vissza. Ugyanakkor a kibocsátás a tavaszi visszaesést követően az őszi hónapokban már elérte a járvány előtti termelési szintet.

A pandémia kedvezőtlen gazdasági hatásai a munkaerőpiacot kevésbé érintették, mint a reálgazdaságot, de a korábbi évek kedvező tendenciáit szintén megakasztotta a járvány. A 2019 folyamán rekordszintre emelkedő foglalkoztatottság kissé csökkent, a rekordalacsony munkanélküliség pedig emelkedett. A 15–64 évesek körében a foglalkoztatottak száma (4,5 millió fő) 2020-ban az egy évvel korábbinál 50 ezerrel kevesebb lett, míg a foglalkoztatási arány 0,3 százalékponttal, 71,9 százalékra csökkent. A munkanélküliek száma (196 ezer fő) egy év alatt 38 ezerrel növekedett, a munkanélküliségi ráta (4,2 százalék) pedig 0,8 százalékponttal lett magasabb. „A kormányzat intézkedései az egészségvédelemre és a gazdasági válság megelőzésére, majd minél hatásosabb tompítására irányultak. A gazdaságvédelmi csomagok a munkaadók és munkavállalók, valamint egyes társadalmi csoportok védelmét szolgálták, elsődleges céljuk a vállalkozások megszűnésének elkerülése, a munkahelyek megőrzése volt. Jóllehet a munkáltatók egy része szüneteltette tevékenységét, ugyanakkor (pl. állami bértámogatás igénybevételével) igyekeztek elbocsátás helyett megtartani a munkavállalókat. Emellett a járvány hatására egyes hagyományos munkavégzési keretek átalakultak, előtérbe kerültek a korábban kevésbé elterjedt atipikus foglalkoztatási formák, mint például a távmunka vagy home office” ‒ emelte ki Dr. Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke.

Folytatódott az emelkedő bérkiáramlás a gazdaságban. A 2020. évi kedvezőtlen gazdasági környezetben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete (403 600 forint) 10 százalékkal nőtt az előző évihez képest. A nettó reálkereset – a kedvezményeket is figyelembe véve – átlagosan 6,5 százalékkal volt több az előző évinél. Ennek ellenére a bizonytalanabbá váló munkaerőpiaci környezetben a háztartások óvatosabb fogyasztási döntéseket hoztak, miközben a kereskedelmet és a szolgáltatások széles körét érintő intézkedések nagyban korlátozták a vásárlási lehetőségeket.

A kiskereskedelem területén februárban és márciusban a járvány többletforgalmat generált, viszont az év hátralévő részében mérsékelte az üzletek forgalmát. Emellett a vírus terjedésével a vásárlók – a személyes kontaktust elkerülendő – a boltok helyett inkább az online térben intézték vásárlásaikat, ennek eredményeként a csomagküldő és internetes kiskereskedelem rekordmagas bevételt ért el. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,0 százalékkal nagyobb, miközben a nem élelmiszer jellegű üzleteké 0,4, az üzemanyag-töltőállomásoké 10 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Ezek eredményeként összességében a kiskereskedelmi forgalom volumene kissé mérséklődött (–0,4%).

A járvány utáni gazdasági újraindítás sebességét alapvetően határozza meg a fejlesztések alakulása. 2017–2019 között a magyar gazdaságot élénk beruházási aktivitás jellemezte, ezzel összefüggésben a bruttó állóeszközfelhalmozás volumene kiemelkedően, évente 13–20 százalékkal nőtt. Bár a felhalmozás 2020 egészében mérséklődött és 7,3 százalékkal elmaradt az előző évi, magas bázistól, az utolsó negyedévben már az élénkülés jelei mutatkoztak. 2020-ban az állóeszköz-felhalmozás GDP-n belüli aránya (27%) pedig hazánkban volt az egyik legmagasabb az uniós tagországok közül.

Hazánk népessége 2021. január 1-jén 9 millió 730 ezer fő volt. 2020-ban a születések száma kismértékben, a halálozásoké azt meghaladóan nőtt, így a természetes fogyás üteme gyorsult. Ugyanakkor 3,4 százalékkal, 3040 újszülöttel több gyermek jött világra, mint egy évvel korábban. A születésszám-emelkedés a szülőképes korú nők létszámának közel 24 ezer fős mérséklődésével párhuzamosan ment végbe. A gyermekvállalási kedv a 25 évvel ezelőtti szintre (1,55) emelkedett. Szintén tovább emelkedett ‒ a korlátozó intézkedések mellett is ‒ a házasodási kedv, több mint 67 ezer pár állt anyakönyvvezető elé; ez 1986 óta a legmagasabb számú házasságkötés.

A KSH Magyarország 2020 című kiadványa az alábbi linken érhető el: https://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=1064490

 

Központi Statisztikai Hivatal

H-1024 Budapest, Keleti Károly u. 5-7. Tel./Phone: (+36-1) 345-6000
Postacím/Postal address: P.O.Box 51 Budapest H-1525
http://www.ksh.hu