Megjelent a szolgáltatás-külkereskedelem negyedéves adatainak havi adatokkal történő becslése 2026. januárra, 2026.03.31.
2026 januárjában a szolgáltatások importja 9,7 százalékkal (44,2 milliárd forinttal) nőtt, míg az export 1,8 százalékkal (10,6 milliárd forinttal) csökkent a bázisidőszakhoz képest, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A szolgáltatás-külkereskedelem negyedéves adatainak havi adatokkal történő becslése című most megjelent kiadványából.
A behozatali oldalon a növekedés elsősorban a 250 fő feletti vállalatok körében tapasztalható, 11 százalékos (30,1 milliárd forint) értékben. Ágazati bontást tekintve a feldolgozóipar, a szállítás és a villamosenergia csoportja járult hozzá az import változásához.
A kiviteli oldalon a csökkenés az 50 és 249 fő közötti cégek 8 százalékos (8,8 milliárd forint), illetve a 0 és 9 fő közötti vállalkozások 16 százalékos (5,6 milliárd forint) forgalomcsökkenésének köszönhető, amit mérsékelt a 250 fő fölötti létszámmal rendelkezők minimális, 2,5 százalékos (8,8 milliárd forint) növekedése. Az ágazatokat tekintve a visszaeséshez elsősorban a szállítás és a villamosenergia csoportja járult hozzá.
A kiadvány: A szolgáltatás-külkereskedelem negyedéves adatainak havi adatokkal történő becslése
Háttérinformációk
A KSH negyedéves gyakorisággal tesz közzé hivatalos statisztikát a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmáról. Az adatok időszerűségének javítása érdekében a KSH kifejlesztett egy, az áfabevallásokon alapuló, havi gyakoriságú szolgáltatás-külkereskedelmi indikátort, amely egyrészt gyorsabb és részletesebb információt biztosít, másrészt fontos kiegészítő adatot nyújt a fizetési mérleg gyorsbecsléséhez is.
A kísérleti statisztika által pontosabban megérthetők a szolgáltatásexport és -import aktuális trendjei, ami a gazdasági döntéshozataltól a kutatáson át a vállalati tervezésig számos területet támogat. A gyorsabban rendelkezésre álló adatok időszerűbb képet mutatnak a gazdaság teljesítményéről, emellett a havi adatok a negyedévesnél részletesebb idősoros elemzéseket is lehetővé tesznek.
A kísérleti statisztika kiváló példája annak, hogyan integrálhatók az olyan különböző adatforrások, mint az áfabevallás, a bankkártyaadatok és az OSAP-kérdőívek (Országos Statisztikai Adatfelvételi Program). A hagyományos adatgyűjtések és az adminisztratív adatforrások egymást kiegészítve képesek részletesebb, időszerűbb és megbízhatóbb képet adni egy komplex gazdasági jelenségről.
A hivatal jövőbeli céljai között szerepel, hogy a becslés pontosságának növelése érdekében főbb szolgáltatáscsoportokra bontsa a teljes forgalomra becsült adatokat, továbbá más, az OSAP keretében gyűjtött (havi iparstatisztikai, termék-külkereskedelmi, illetve külkereskedelmi szolgáltatási árakra vonatkozó) adatokat is felhasználja a becslések során.
A KSH kísérleti statisztikái innovatív módszerek és új adatforrások bevonásával segítik a felmerülő igényekhez igazodó gyorsabb és rugalmasabb adatközlést. Közzétételük célja, hogy a nyilvánosság számára olyan információkat kínáljanak, amelyek a kísérleti jellegből adódó korlátok ellenére is relevánsak lehetnek: időben kitölthetik a tudáshiányt, fontos támogatást nyújthatnak a szakpolitikai döntéshozók számára, valamint új elemzések és mutatók hajtóerejeként is szolgálhatnak.
Központi Statisztikai Hivatal
1024 Budapest, Keleti Károly utca 5–7. Telefon: (+36-1) 345-6000
Postacím: 1525 Budapest, Pf.: 51.
www.ksh.hu