–%

Infláció

–

A mutató leírása

A háztartások által saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások árainak átlagos változása az előző év azonos időszakához képest. A fogyasztóiár-indexből 100-at kivonva megkapjuk a fogyasztói árak változását.

Forrás: Összefoglaló táblák (STADAT)

Legfrissebb adat: –

–%

GDP

–

A mutató leírása

A bruttó hazai termék az ágazatok vagy szektorok által előállított, alapáron értékelt bruttó hozzáadott értékek összege és az ágazatokra vagy szektorokra fel nem osztható termékadók és -támogatások egyenlege, levonva a pénzközvetítés ágazatokra és szektorokra fel nem osztott szolgáltatási díját. A GDP volumenének a változását az előző év azonos időszakához képest a kiigazítatlan adatok alapján mutatjuk be.

Forrás: Összefoglaló táblák (STADAT)

Legfrissebb adat: –

–millió fő

Továbbvezetett népesség

–

A mutató leírása

A tízévenként végrehajtott teljes körű népszámlálások átfogó képet mutatnak a népesség számáról, összetételéről. A népszámlálások közötti időszak évenkénti népességének meghatározásánál a kiindulópont az utolsó népszámlálás (jelenleg a 2022. október 1-jei népszámlálás) népességszáma, amelynek továbbszámításához 2000-ig a népmozgalmi statisztikából rendelkezésre álló természetes szaporodás, illetve fogyás adatait használtuk, 2001-től pedig a nemzetközi vándorlást is figyelembe vesszük.

Forrás: Összefoglaló táblák (STADAT)

Legfrissebb adat: –

–%

Munkanélküliségi ráta

–

A mutató leírása

A munkanélküliek aránya az azonos korú gazdaságilag aktív népességen belül. A mutató különböző korcsoportokra számítható, az alapértelmezés a 15–74 éves korcsoport. További kiemelt korcsoportok: 15–64, 15–24, 25–54 és 55–74 évesek.

Forrás: Összefoglaló táblák (STADAT)

Legfrissebb adat: –

–%

Foglalkoztatási ráta

–

A mutató leírása

A foglalkoztatottak aránya az azonos korú népességen belül. A mutató különböző korcsoportokra számítható, az alapértelmezés a 15–64 éves korcsoport. További kiemelt korcsoportok: 15–74, 15–24, 25–54, 55–64 és 20–64 évesek.

Forrás: Összefoglaló táblák (STADAT)

Legfrissebb adat: –

–%

Ipari termelés

–

A mutató leírása

Az ipari termelés alakulását az ipari termelési érték változásával mérjük, de ebből az árváltozás hatását kiszűrjük. A termelési volumenindexet az ipari termelési érték (tárgyidőszaki árszinten kifejezett) összehasonlító áras adataiból számítjuk.

Forrás: Összefoglaló táblák (STADAT)

Legfrissebb adat: –

A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2024 – Fenntartható fejlődési célok (SDG)

A hazai Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa által kidolgozott Keretstratégia, valamint az ENSZ égisze alatt kialakított globális mutatórendszer egyaránt a jövő nemzedékek lehetőségeinek védelmét, és az erőforrásokkal való hosszú távú felelős gazdálkodás követelményeinek érvényesítését tűzte ki célul. Ezen a felületen több mint száz statisztikai mutatóval szemléltetjük, hogy a közeli és távoli múlt tendenciáit összegezve, milyen folyamatok jellemzik Magyarországot az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások terén.
2025.04.30.

KSH Monitor

Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást.
A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető.
Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!

Utolsó frissítés dátuma: 2025.04.30.

Méhek napja, április 30.

A méhek nemcsak a méztermelés céljából hasznosak, hanem a világ mezőgazdaságának nagy része is tőlük függ: beporzó tevékenységük kapcsán számos növény szaporodását befolyásolják. A méhek napját az Országos Magyar Méhészeti Egyesület kezdeményezésére 1994-től április 30-án tartják Magyarországon, mivel ez idő tájt teljesedik ki az élet a kaptárban. Az ENSZ 2018-tól május 20-át nyilvánította a méhek világnapjának, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a méhészet fontosságára. Étkezési célú felhasználása mellett a méz az egyik legrégebbi természetes gyógyhatású termék, a mai tudásunk szerint közel 70-féle gyógyhatással bír.
2025.04.30.

Online vásárlások

A nemzetközi tendenciák alapján hazánkban is rohamosan nő az internetes vásárlás népszerűsége, egyre többen ismerik fel előnyeit és élnek ezzel a lehetőséggel. 2024 IV. negyedévében a lakosság 56%-a rendelt online, átlagosan 84,7 ezer forintot költöttek az internetes vásárlások során. Az e-vásárlók leggyakrabban ruházati cikkeket és cipőt szereztek be (64%), ezt követték a műszaki cikkek (48%), a rezsifizetés és különféle pénzügyek intézése (42%), valamint a lakásfelszerelési cikkek rendelése (31%).
2025.04.24.

TEÁOR'25

2025. január 1-jétől életbe lép az új Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere, a TEÁOR’25.

TEÁOR átállással kapcsolatos tudnivalók

2024.12.02.

Helyzetkép, 2024 – Mezőgazdaság

Az előzetes adatok szerint 2024-ben a magyar mezőgazdaság a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéhez az uniós átlagnál (1,6%) nagyobb mértékben, 2,8%-kal járult hozzá. 2,2 millió hektáron összesen 12,6 millió tonna gabonát takarítottak be, 16%-kal kevesebbet, mint 2023-ban. Napraforgóból 1,8 millió tonna termett, amellyel hazánk az Európai Unió legnagyobb napraforgótermelője lett.
2024.04.24.

Helyzetkép, 2024 – Kiskereskedelem

A hazai kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene 2024-ben 2,6%-kal haladta meg az előző évit: az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,5%-kal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,8%-kal mérséklődött az értékesítés volumene. 2024 júniusának végén a kiskereskedelmi üzletek száma 7,0%-kal, 7000-rel kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az üzletek átlagos alapterülete 4,7%-kal emelkedett ebben az időszakban.
2025.04.23.

Jelentés a kormányzati szektor egyenlegéről és adósságáról (2025. évi I. EDP-jelentés)

2024-ben a kormányzati szektor hiánya a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 4006 milliárd forint volt, a GDP 4,9%-a. A nemzeti számlák rendszerének (ESA 2010) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint a kormányzati szektor bevétele 34 203 milliárd, kiadása 38 210 milliárd forint volt. 2023-hoz képest a bevételek 6,7, a kiadások 2,9%-kal növekedtek.
2025.04.22.

Negyedéves nem pénzügyi szektorszámlák, 2024. IV. negyedév

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján 2024 IV. negyedévében a pénzügyi vállalatok, a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények nettó hitelnyújtó, a nem pénzügyi vállalatok és a kormányzat nettó hitelfelvevő pozícióban voltak. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények bruttó megtakarítási rátája 17, bruttó beruházási rátája 6,6%-ot tett ki. A nem pénzügyi vállalatok bruttó profitaránya 41, bruttó beruházási rátája 29%-ot ért el.
2025.04.17.

Lakossági lakáshitelezés, 2024

Az előző évi megtorpanás után 13%-kal emelkedett a magyarországi lakáshitel-állomány összege 2024-ben, a GDP-hez viszonyított aránya 6,9%-ot tett ki. Az alacsony bázishoz képest számottevően nőtt az államilag támogatott és a támogatás nélküli lakáshitelek összege is. Összegében az egy évvel korábbi duplájára emelkedő lakáshitel-folyósításokon belül továbbra is a használt lakás vásárlására nyújtott hitelek domináltak. A lakásépítések visszaesésével párhuzamosan azonban az új lakásra fordított hitelek aránya jelentősen csökkent.
2025.04.17.

Gyorstájékoztatók

Összes

április 30	Márciusban 1,8 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi többlet, a februárihoz képest az export kiigazított volumene 0,3%-kal mérséklődött, az importé 2,1%-kal bővült Külkereskedelmi termékforgalom, 2025. március
április 30	2025 I. negyedévében a gazdaság teljesítménye stagnált a 2024. I. negyedévihez képest Bruttó hazai termék (GDP), 2025. I. negyedév (első becslés)
április 29	A vendégek száma (1,1 millió) 1,1, a vendégéjszakáké (közel 2,7 millió) 5,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól Turisztikai szálláshelyek forgalma, 2025. március