Fontosabb adatok
Infláció
A mutató leírása
A háztartások által saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások árainak átlagos változása az előző évhez képest. A fogyasztóiár-indexből 100-at kivonva megkapjuk a fogyasztói árak változását.
Forrás:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: –
GDP
A mutató leírása
A bruttó hazai termék az ágazatok vagy szektorok által előállított, alapáron értékelt bruttó hozzáadott értékek összege és az ágazatokra vagy szektorokra fel nem osztható termékadók és -támogatások egyenlege, levonva a pénzközvetítés ágazatokra és szektorokra fel nem osztott szolgáltatási díját. A GDP volumenének a változását az előző év azonos időszakához képest a kiigazítatlan adatok alapján mutatjuk be.
Forrás:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: –
Népesség
A mutató leírása
A tízévenként végrehajtott teljes körű népszámlálások átfogó képet mutatnak a népesség számáról, összetételéről. A népszámlálások közötti időszak évenkénti népességének meghatározásánál a kiindulópont az utolsó népszámlálás (jelenleg a 2022. október 1-jei népszámlálás) népességszáma, amelynek továbbszámításához 2000-ig a népmozgalmi statisztikából rendelkezésre álló természetes szaporodás, illetve fogyás adatait használtuk, 2001-től pedig a nemzetközi vándorlást is figyelembe vesszük.
Forrás:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: –
Munkanélküliségi ráta
A mutató leírása
A munkanélküliek aránya az azonos korú gazdaságilag aktív népességen belül. A mutató különböző korcsoportokra számítható, az alapértelmezés a 15–74 éves korcsoport. További kiemelt korcsoportok: 15–64, 15–24, 25–54 és 55–74 évesek.
Forrás:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: –
Foglalkoztatási ráta
A mutató leírása
A foglalkoztatottak aránya az azonos korú népességen belül. A mutató különböző korcsoportokra számítható, az alapértelmezés a 15–64 éves korcsoport. További kiemelt korcsoportok: 15–74, 15–24, 25–54, 55–64 és 20–64 évesek.
Forrás:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: –
Ipari termelés
A mutató leírása
Az ipari termelés alakulását az ipari termelési érték változásával mérjük, de ebből az árváltozás hatását kiszűrjük. A termelési volumenindexet az ipari termelési érték (tárgyidőszaki árszinten kifejezett) összehasonlító áras adataiból számítjuk.
Forrás:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: –
Ajánló
KSH Monitor
Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást.
A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető.
Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!
Utolsó frissítés dátuma: 2026.02.06.
A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető.
Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!
Utolsó frissítés dátuma: 2026.02.06.
Megjelent a KSH Könyvtár februári hírlevele
A Könyvtári Hírlap 2026. februári száma a rövidesen megrendezésre kerülő téli olimpia témáját járja körbe. A szakcikkek vizsgálják egyfelől az ilyen megaesemények környezetre gyakorolt negatív hatását, valamint globális és környezeti fenntarthatósági kérdésekre is keresik a választ. Kiemelt figyelmet kap az élsportolók fizikai terhelhetősége, versenyképességük javítása, valamint különböző regenerációs módszerek vizsgálata a teljesítményük optimalizálásához.
A szakkönyvek többek között az olimpiai játékoknak helyet adó városok azon törekvéseit vizsgálják, amelyek nemcsak az adott évben lévő pozitív hatásokra és fejlődési lehetőségekre fókuszálnak, hanem a távolabbi, fenntartható örökséget is célul tűzik ki.
2026.02.05.
A szakkönyvek többek között az olimpiai játékoknak helyet adó városok azon törekvéseit vizsgálják, amelyek nemcsak az adott évben lévő pozitív hatásokra és fejlődési lehetőségekre fókuszálnak, hanem a távolabbi, fenntartható örökséget is célul tűzik ki.
2026.02.05.
Negyedéves nem pénzügyi szektorszámlák, 2025. III. negyedév
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján 2025 III. negyedévében a pénzügyi vállalatok, valamint a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények nettó hitelnyújtó, a nem pénzügyi vállalatok és a kormányzat nettó hitelfelvevő pozícióban voltak. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények bruttó megtakarítási rátája 18, bruttó beruházási rátája 5,3%-ot tett ki. A nem pénzügyi vállalatok bruttó profitaránya 39, bruttó beruházási rátája 28%-ot ért el.
2026.02.03.
2026.02.03.
TÉR-KÉP 2024 – A visegrádi együttműködés (V4) országai
Ha a visegrádi négyekre (V4) együttesen egyetlen országként tekintenénk, az EU harmadik legnépesebb állama és az ötödik legnagyobb gazdasága lenne. A mediánéletkor a négy ország közül Magyarországon volt a legmagasabb, ugyanakkor az internetezők aránya nálunk volt átlagosan a legnagyobb. A V4-ek gazdasági aktivitási mutatói kedvezőbbek voltak az uniós átlagnál. A teljes kiadvány itt tekinthető meg: TÉR-KÉP, 2024
2026.02.03.
2026.02.03.
Területi Statisztika, 2026. január
A Területi Statisztika című tudományos folyóirat most megjelent számában a periferikus helyzetű magyar–szlovák határrégiók munkaerőpiaci helyzetéről, a társadalmi szegregáció szegedi vizsgálatáról, a trianoni Magyarországon formálódó központokról, a kecskeméti külterületek településkörnyezeti differenciálódásáról, valamint Bécs és Budapest dualizmus kori várospolitikai hatékonyságáról olvashatnak.
2026.02.02.
2026.02.02.
Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2025. III. negyedév
A 2025 I. negyedévi kiugró áremelkedés után a II–III. negyedévben mérsékeltebb ütemben folytatódott a lakások drágulása. A II. negyedévben 18, a III. negyedévben 21%-kal voltak magasabbak a lakásárak, mint egy évvel korábban. Ezalatt az Európai Unió 27 tagállamában 5,5, az eurózónában 5,1%-kal emelkedtek a lakásárak.
A felhasznált adatforrás a III. negyedévi lakáspiaci folyamatok részletes területi és részpiaci elemzését egyelőre nem teszi lehetővé.
2026.01.30.
A felhasznált adatforrás a III. negyedévi lakáspiaci folyamatok részletes területi és részpiaci elemzését egyelőre nem teszi lehetővé.
2026.01.30.
Statisztikai Szemle, 2026. január
A Statisztikai Szemle idei első számának első tanulmánya megtakarítási reflexiók és döntések analízisét végzi el a hazai lakosság körében lebonyolított fókuszcsoportos interjúk alapján. A második cikk a lakosság jóllétének és termelékenységének viszonyát vizsgálja a magyarországi vármegyékben. A harmadik tanulmány az egészségi ok miatt korlátozott magyarországi lakosság foglalkoztatottságát elemzi.
2026.01.27.
2026.01.27.
TÉR-KÉP, 2024
Az éves kiadvány célja, hogy rövid elemzések mellett tematikus térképek, kartodiagramok, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet adjon a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, bemutassa az egyes térségek között meglévő társadalmi, gazdasági különbségeket. Idén a kiadvány kiemelt térségként a határ menti kisvárosok helyzetével foglalkozik, kiemelt témaként pedig a visegrádi együttműködés (V4) országainak az Európai Unión belüli társadalmi és gazdasági pozícióját mutatja be.
2026.01.26.
2026.01.26.
Amikor a magyar film újra nagyot szól – Mozis csúcsok 1990 után
Dacára a digitális tartalmak térhódításának a mozi varázsa mind a mai napig emberek millióit ülteti a moziszékekbe. Magyarországon 2024-ben 378 új játékfilmet mutattak be – 6%-kal többet az előző évinél –, ebből 47 magyar játékfilm volt. Az első hazai film (Zsitkovszky Béla és Pekár Gyula A táncz című alkotásának) bemutatója 1901-ben volt, míg a legújabb időkben (2024 végétől napjainkig) két magyar film diadalmenetéről szólnak a híradások.
2026.01.26.
2026.01.26.
Munkaerőpiaci folyamatok, 2025. III. negyedév
2025 III. negyedévében is folytatódott a foglalkoztatottak számának csökkenése. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 75,4% volt, lényegében ugyanannyi, mint az előző év azonos időszakában. A foglalkoztatási ráta csak az 55–64 évesek körében emelkedett. A munkanélküliek száma gyakorlatilag nem változott. A potenciális munkaerő-tartalékba tartozók száma stagnált, az üres álláshelyek száma kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 688 ezer forintot tett ki. Ez 9,1%-os növekedést jelent, ami elmarad a 2024 III. negyedévében tapasztalttól. A keresetek vásárlóereje 5,0%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.
2026.01.15.
2026.01.15.
Gyorstájékoztatók
Hírek, események
- A KSH publikálta a januári Üzemanyagár-statisztika adatokat, 2026.02.06.
- A statisztika nyomában – MTA 200 kamarakiállítás és élő programok a KSH Könyvtárban, 2026.02.03.
- A KSH részvételével megalakult a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács, 2026.02.02.
- Egy költő a számok mögött – emléktáblát kapott Vargha Gyula, 2026.01.27.
- Elnöki sajtóreggeli: külkereskedelmi statisztika – uniós élvonalban a KSH, 2026.01.27.










