Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett még naprakészebb információkkal szolgáljunk hazánk társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásáról.
A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény heti, havi, negyedéves adatain keresztül bepillanthatunk a legfontosabb területek trendjének alakulásába.
A HETI MONITOR ábrái javarészt kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetőek.

Utolsó frissítés dátuma: 2023.05.26.

A mezőgazdasági termelői árak 2023 I. negyedévében 18%-kal nőttek, ezen belül a növényi termékek árai 6,3%-kal, az állatok, állati termékeké pedig 48%-kal. A ráfordítási árak 28%-os növekedését elsősorban a folyó termelőfelhasználás összetevőinek 29%-os áremelkedése okozta, a beruházások árszínvonala 18%-kal nőtt. A drágulás az ellátási zavarokkal, az energiaárak emelkedésével és az előző évi kedvezőtlen időjárással hozható összefüggésbe. Az agrárolló értéke 92,4%-os volt.
2023.05.25.

Lassult a népességfogyás üteme 2022-ben. Bár kevesebb gyermek született, jóval jelentősebben csökkent a halálozások száma az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest. Az előző évinél nagyobb nemzetközi vándorlási egyenleg mérsékelte a népességfogyást, így az ország lélekszáma ténylegesen 11 ezer fővel fogyott. Folytatódott a szülőképes korú nők számának csökkenése, és a termékenységi arányszám is mérséklődött. Kevesebb házasságot kötöttek.

2023.05.24.

A Statisztikai Szemle májusi számának első tanulmánya annak jár utána, vajon a gazdagabb cégek jobban odafigyelnek-e a környezeti szempontokra, és van-e különbség e tekintetben a termelő és a szolgáltató ág között. A második tanulmány a hazai villamosenergia-rendszer terhelésének előrejelzési bizonytalanságát vizsgálja, a harmadik pedig arra keresi a választ, hogy melyik generáció türelmesebb, avagy éppenséggel türelmetlenebb a bankban történő várakozás során. Végezetül rövid áttekintést kapunk a magyarországi és a szomszédos országok népszámlálásainak történetéről, különös tekintettel a Covid19-járvány okozta kényszerű halasztásokra.
2023.05.23.

Folytatódott a lakbérek emelkedése áprilisban: országosan 0,7, a fővárosban 1,7%-kal lettek magasabbak egy hónap alatt, Budapesten a budai hegyvidéki kerületek kivételével valamennyi kerületcsoportban emelkedtek. A nominális lakbérek növekedési üteme éves összevetésben továbbra is alacsonyabb volt az inflációnál, emiatt reálértékük 4-6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az előző hónaphoz mérten a reállakbérek országos szinten stagnáltak, Budapesten enyhén emelkedtek.
2023.05.23.

A kedvezőtlen gazdasági hatások ellenére 2022-ben a GDP volumene 4,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, míg a foglalkoztatási ráta 74,4%-ra bővült. A járvány lecsengését követően kevesebben haltak meg, de a születésszám is csökkent 2021-hez képest. A minden tavasszal megjelenő Magyar statisztikai zsebkönyv legújabb kiadásának táblázatai, ábrái a fenti adatokon túl teljes körű betekintést nyújtanak hazánk 2022. évi társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásába.

2023.05.17.

A beruházások volumene 2022-ben 1,0%-kal haladta meg az előző évi szintet, amelyhez az építési beruházások 1,0, a gép- és berendezésberuházások pedig 0,1 százalékponttal járultak hozzá. Pozitív szerepet játszott a beruházások alakulásában az üzleti szféra által megvalósított ipari termelő beruházások létesítése – főként a feldolgozóiparban. Ugyanakkor – részben az uniós támogatások felhasználását övező bizonytalanság miatt – a mérséklődő infrastrukturális fejlesztések visszafogták ezt a kedvező folyamatot.

2023.05.16.

A 2021-ben kezdődött gazdasági élénküléssel összefüggő keresletnövekedés, az orosz–ukrán háború miatt megváltozott piaci (főként energiapiaci) viszonyok, a mezőgazdaságot ért károk, továbbá a forint gyengülése jelentős áremelkedést okoztak 2022-ben. Az energiahordozók és egyes nyersanyagok drágulása, valamint a munkabérek emelkedése növelte a termelési költségeket és a szolgáltatások díját, ami a fogyasztói árakba beépülve az elmúlt több mint két évtized legnagyobb mértékű inflációjához vezetett.

2023.05.08.

A többségében Budapesten működő szolgáltatóközpontok egyre jelentősebb szerepet töltenek be a foglalkoztatásban és egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a nemzetgazdaság teljesítményéhez. Magyarországon 299 szolgáltatóközpont működött 2022-ben, amelyek teljes munkaidőben több mint 67 ezer embernek adtak munkát. A jellemzően nemzetközi szinten, több nyelven is szolgáltatást nyújtó központoknál a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete (850 ezer forint) több mint 70%-kal haladta meg a nemzetgazdasági átlagot.
2023.05.03.