A GÉS 2002/3. számának tartalma

A fontosabb cikkek rövid összefoglalóival hívjuk fel a figyelmet a témák aktualitására.

1.) Az ipar és az építőipar 2001. évi tevékenysége

A szerzők összefoglalják a gazdasági környezetnek a 2001. évi az ipari és az építőipari tevékenység feltételrendszerét befolyásoló, főbb változásait. Az ipar és az építőipar 2001. évi teljesményének alakulását elhelyezik az elmúlt évtized ipari és éítőipari fejlődésének folyamátában, kiemelve a legfontosabb jellemzőket. Részletesen tárgyalják a termelés és a termelési szerkezet, az értékesítés és az értékesítési szerkezet 2001. évi változásait. Bemutatják az ipari termelői- és értékesítési árváltozásokat, az építőipari árszínvonal alakulását. Foglalkoznak az ipari és építőipari beruházások volumenének és összetételének 2001. évi változásaival. Kitérnek a foglalkoztatottság és a keresetek alakulására, összefoglalják a szervezeti változások jellemzőit. Bemutatják az ipari termelékenység fejlődését 2001-ben és elemzik a 2001. évi teljesítmény és az ipari versenyképesség öszefüggéseit. A legfontosabb megállapításokat táblázatok és grafikonok emelik ki.

2.) A számok beszélnek a magyar méhészetről I. rész

A szerzők rövid áttekintést adnak a magyar méhészet történetéről, majd átfogó elemzésben mutatják be - a KSH 2000-ben végrehajtott általános mezőgazdasági összeírás adatai alapján - a méhészet szerepét, jelentőségét és helyzetét. Azt vizsgálják, hogy a magyar a méhészet az EU csatlakozás után meg tud-e felelni az új kihívásoknak, a korszerűsítésre fel tud-e készülni, hogy a kiváló magyar méhlegelőket tudja-e megfelelő módon hasznosítani. Az elemzést bőséges számanyag egészíti ki.

3.) A magyar kisvárosok

A szerző elemzésében azt vizsgálja, hogy az ország kisvárosai (a 15 ezer fő alatti lakónépességű városok) mennyiben felelnek meg a város definícijában megfogalmazott követleményeknek. A tanulmányból megismerhető e településkör földrajzi elhelyezkedése, intézményi és infrastrukturális ellátottsága, demográfiai és gazdasági helyzete, a foglalkoztatási viszonyok és a munkanélküliség alakulása. Magyarországon az utóbbi 50 év alatt a városok száma az 1950. évi 54-ről, 252-re emelkedett. Az adatok azt mutatják, hogy a továbbiakban már csak egyre kisebb, az intézményrendszerüket tekintve funkcióhiányos települések várossá nyilvánítására van lehetőség.

4.) A pénzügyi eszközök és elszámolások néhány sajátossága

A szerző tanulmányában röviden bemutatja a pénzügyi eszközöket, különös tekintettel a funkcionális kategóriának számító közvetlen külföldi tőkebefektetésre, foglalkozik az eszközök értékelésével, valamint a konszolidáció végrehajtásával. Az utolsó fejezetben a pénzügyi és a tőkeszámla közötti konzisztencia problémáját taglalja.

5.) Térségünk fejlődése - a CESTAT gazdaságstatisztikai adatai -

A szerző a CESTAT Statistical Bulletin adatai alapján foglalja össze a CESTAT 7 országának (a bolgár, a cseh, a lengyel, a magyar, a román, a szlovák és a szlovén) gazdaságát jellemző folyamatokat. Bemutatja a magyar gazdaság fejlettségének a másik hat országhoz viszonyított színvonalát a legfontosabb gazdasági jelzőszámok, a szokásos ellátottsági és hasonló fajlagos statisztikai mutatók alapján.