A GÉS 2003/1. számának tartalma

TARTALOM-JEGYZÉK
Az Európai Unió középtávú statisztikai programja, 2003-2007
MŰHELY-ELEMZÉSEK
A magyar parasztság sorsfordulói, 1848-2000 (I. rész) - Dr. Takács József
MÓDSZERTAN
A folyamatos leltározási módszer (PIM) alkalmazása Magyarországon - Becskei Péter
GAZDASÁGI JELZŐSZÁMOK
GÉS-FIGYELŐ
Külföldi szakirodalom:
Az Európai Uniós csatlakozásra váró országok szolgáltatás-külkereskedelme,
1995-2000 (Herzog Tamás)
A KSH Tájékoztatási naptára 2003. I. félév
A GAZDASÁG ÉS STATISZTIKA (GÉS) 2002. évi számainak tartalma

 

A fontosabb cikkek rövid összefoglalóival hívjuk fel a figyelmet a témák aktualitására.

1.) A magyar parasztság sorsfordulói, 1848-2000

A szerző egy nagyobb méretű tanulmány első részében a mai értelemben vett parasztság helyzetének alakulását vizsgálja az 1848-as polgári forradalomtól (a jobbágyfelszabadítástól) 1945-ig, a II. világháború végéig. Részletesen foglalkozik a parasztság kialakulásával, rétegződésével birtokkatagóriák szerint. Megállapítja, hogy a mezőgazdaságból élőket már a jobbágyfelszabadítás körülményei is erősen differenciálták, birtoknagyság szerint rétegezték. A parasztság 73%-a a megélhetéshez szükséges föld elégtelensége miatt nagy nélkülözések közepette élt. Helyzetük a századfordulótól 1945-ig sem változott lényegesen. Míg 1900-ban 1850 ezren, 1940-ben már 2138 ezren voltak kénytelenek a mezőgazdaságból megélni. A második világháborút követő 1945. évi földreform alapjaiban rendezte át a mezőgazdasági termelők helyzetét és a földbirtok-viszonyokat. A földreform után kialakult birtokmegoszlás sem volt alkalmas a túl nagy számú és arányú mezőgazdasági népesség eltartására.

2.) A folyamatos leltározási módszer (PIM) alkalmazása Magyarországon

A szerző egy specifikus közgazdasági modellre épülő módszer, a folyamatos leltározási módszer (PIM) elméletével és annak magyarországi alkalmazásával ismerteti meg az olvasót. A modell arra hivatott, hogy a bruttó és nettó tőkeállomány időbeli változásait leírja a nemzeti számlarendszer (SNA, ESA) számításaihoz igényelt felbontásban.

3.) Az állóeszközök felhalmozása, állománya és felhasználása nemzetközi összehasonlításban

A szerző kétrészes tanulmányában azt vizsgálja, hogy a magyar eszközstatisztikai adatok, azok tartalma, a számítási eljárások rendszere és a számított mutatók, hogyan illeszthetők az EU számlarendszerébe. A tanulmány első részében az összehasonlító vizsgálat tényezői, továbbá a magyar eszközstatisztikai adatok szerepelnek, a második rész az EU, valamint Kanada fontosabb eszközstatisztikai mutatóival foglalkozik. A nemzetközi összehasonlítás tárgya elsősorban a tárgyi eszközök állománya, és felhalmozásának üteme; az évente elszámolt értékcsökkenés és szokásos aránya a tulajdonosi jövedelmekben; a tárgyidőszakban előállíott új értékből az eszközfelhalmozásra jutó rész, ez alapján a pótlási és kapacitásfejlesztési ciklusok alakulása.