Ugrás a tartalomhoz

Területi atlasz – Európa városai – Urban Audit

Az európai városok által nyújtott életminőség megismerésére, értékelésére egyre nagyobb igény mutatkozik, hiszen e településeken él az Európai Unió polgárainak közel háromnegyede. A városok regionális, nemzeti, illetve európai léptékű működésének összevetése, az egyes városok egymással való összehasonlítása, valamint belső egyenlőtlenségeik feltárása nemcsak hasznos, hanem döntő jelentőséggel is bír a politikai döntéshozatal szempontjából. Emiatt elengedhetetlen, hogy minél több és részletesebb adat álljon rendelkezésre az európai városok vonatkozásában.

Mindezeket felismerve az 1990-es évek végén pilot projektként indult első Urban Audit adatgyűjtést számos másik követte, amelyeket a nemzeti statisztikai hivatalok bonyolítottak le. A városi statisztikai adatgyűjtések szorosan kapcsolódtak az uniós politikai célkitűzések (pl. Európa 2020 stratégia) megalapozásához, emellett előrelépést jelentettek az Európai Statisztikai Rendszer (ESS) fejlődésében is. A módszer folyamatos javítása érdekében az Eurostat számos alkalommal működött együtt a DG REGIO-val, illetve a résztvevő országok illetékes szervezeteivel (főként a nemzeti statisztikai hivatalokkal). Ezek a törekvések mind minőségi, mind mennyiségi szempontból számottevő változásokat hoztak az adatgyűjtés folyamatában. Előbbiek közül az egyedi változók gyűjtési módszertanának harmonizációja emelhető ki, ami elősegíti a különböző városok adatainak összehasonlítását. Mennyiségi szempontból a folyamatba bekapcsolódó városok, illetve a gyűjtött változók számában is növekedés figyelhető meg.

1999-ben az Európai Bizottság (DG REGIO) kísérleti jelleggel végzett adatgyűjtést európai városokra vonatkozóan, összehasonlítható változókat és mutatókat nyerve. Az adatgyűjtés célja azon, egységes módszertan alapján végzett mérések megvalósíthatóságának kipróbálása volt, amelyek az európai városokban tapasztalható életminőséget mutatják be. A projekt eredményeként 480 változó állt elő, az akkori EU-15 58 legnagyobb városára vonatkozóan – kihagyva azonban a városok köréből Londont és Párizst, mivel bevonásuk túl nehéz feladatot jelentett volna az adatgyűjtés eme próbafázisában.

A munka lezárultával a Bizottság úgy határozott, hogy szükséges folytatni, illetve tovább tökéletesíteni a városok fejlődését jellemző, egységes információgyűjtést. Ezt követően fontos szerepet kapott az Eurostat és az Európai Statisztikai Rendszer a gyűjtésben, a szervezés és – szakértőik révén – az elméleti megalapozás terén.

A felhasznált több mint 300 változó a gazdasági, demográfiai és társadalmi folyamatok széles skáláját fedte le. A mutatók időről időre változáson estek át, igazodva a múltbeli tapasztalatokhoz, valamint az átalakuló szakpolitikai elvárásokhoz. 1991-re és 1996-ra vonatkozóan egy kisebb mutatócsoport, 2005-re, illetve az azt követő évekre néhány változó gyűjtése történt meg, utóbb már rendszeres jelleggel. A 2014/2015-ös adatgyűjtési időszakban hozzávetőlegesen 100 mutatót gyűjtöttek össze a 2013-as és 2014-es referenciaévekre vonatkozóan. 2016-ban a változók listája átalakításokon ment keresztül, illeszkedve a fenntartható fejlődési célok indikátoraihoz.

A különböző adatgyűjtési időszakok során a folyamat földrajzi kiterjedése is némileg megváltozott. Az EU-28 területe mellett jelenleg már Norvégia, Svájc és Törökország városai is beletartoznak a vizsgálatok körébe.

Magyarország 346 városa közül a főváros és 18 megyei jogú város képezi a hozzájuk tartozó funkcionális várostérségekkel együtt az Urban Audit adatgyűjtés tárgyát.

Magyarország funkcionális várostérségei

Magyarország funkcionális várostérségei

nyomtatható változat letöltése (PDF, 616 kB)

Az Urban Audit adatgyűjtés tárgyát képező magyarországi városok és funkcionális várostérségek főbb adatai, 2020
Funkcionális várostérség neve Telepü­lések száma Teljes népesség (fő) Lakás­állomány (db) Nyilván­tartott állás­keresők száma (fő) Város neve Teljes népesség (fő) Lakás­állomány (db) Nyilván­tartott állás­keresők száma (fő)
Békéscsabai15111 34154 6504 530Békéscsaba58 65429 5361 891
Budapesti1993 014 9441 412 09248 587Budapest1 750 216930 71426 963
Debreceni26325 714146 12212 705Debrecen201 11298 4935 801
Dunaújvárosi1485 46340 6992 790Dunaújváros43 31023 0701 488
Egri3798 31447 3823 742Eger51 89426 7681 621
Győri93259 424111 2542 663Győr133 94662 9241 411
Kaposvári75107 15748 7783 386Kaposvár60 65629 4501 525
Kecskeméti24186 87287 0455 049Kecskemét110 37352 2062 730
Miskolci80283 706126 87413 487Miskolc152 90177 3525 467
Nyíregyházi43233 62398 1178 592Nyíregyháza116 81453 1562 454
Pécsi134245 194117 1818 632Pécs141 84373 4004 045
Soproni33102 35544 6111 167Sopron63 06529 233776
Szegedi27242 326120 0124 168Szeged160 25882 9592 609
Székesfehérvári70271 674116 3395 980Székesfehérvár96 52945 9501 633
Szolnoki25157 17474 0976 114Szolnok70 55435 0702 394
Szombathelyi86148 88064 8843 031Szombathely78 59136 1381 663
Tatabányai20139 22861 2392 707Tatabánya66 14130 9681 227
Veszprémi51134 31758 2662 643Veszprém59 11927 362891
Zalaegerszegi109107 18249 5522 921Zalaegerszeg56 72226 4271 313

Az Urban Audit adatgyűjtésben szereplő magyarországi városokra és funkcionális várostérségekre rendelkezésre álló adatok a Tájékoztatási adatbázis területi statisztika témaköre alatt érhetők el a Funkcionális várostérségek adatai (Urban audit adatgyűjtés adatai) és a Várostérségközpontok adatai (Urban audit adatgyűjtés adatai) táblákban.


Az Urban Audit adatgyűjtésben szereplő európai városokra és funkcionális várostérségekre rendelkezésre álló adatok az Eurostat honlapján a Data menüpont Database/Database by themes/General and regional statistics/Urban Audit témakör alatt érhetők el.


Az adatgyűjtés részleteivel kapcsolatos módszertani útmutató elérhető az Eurostat honlapján.