Belkereskedelem

A kiskereskedelmi forgalom volumene 2023-ban 7,9%-kal csökkent a megelőző évihez képest: legnagyobb mértékben, közel 20%-kal, az üzemanyagtöltő állomásoké esett vissza, míg az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,2%-kal mérséklődött az értékesítés volumene. 2023 júniusának végén a kiskereskedelmi üzletek száma 6,4%-kal, mintegy 7000-rel volt kevesebb, mint egy évvel korábban.

2023. október 11-től a KSH Heti Monitort a KSH Monitor váltja fel. A hivatal honlapján elérhető interaktív ábragyűjtemény továbbra is a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt tájékoztatást, ugyanakkor kibővült a gyorstájékoztatók ábráival, így ennek megfelelően témakörönként részben átalakított tartalommal jelentkezik.
A KSH Monitor ábrái döntően továbbra is kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetők.
Böngéssze a KSH legfrissebb adatait!

2024. februárban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,6, naptárhatástól (és szökőnaphatástól) megtisztítva 1,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,9%-kal bővült, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,1%-kal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,6%-kal mérséklődött az előző hónaphoz viszonyítva. 2024. január–februárban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 0,8%-kal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.

A kiadvány rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, bemutatja az egyes térségek között meglévő társadalmi és gazdasági különbségeket. A kiadványban kiemelt témaként ezúttal a lakások fűtésének területi jellemzőivel foglalkozunk, hazánk térségei közül pedig a – klímaváltozás veszélyeinek különösen kitett – Duna-Tisza közi Homokhátságot mutatjuk be külön fejezetben.

2023. január 1-én Magyarország népessége 9 millió 600 ezer fő volt. 2023 III. negyedévében 17 ezer fővel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, a munkanélküliek száma 21 ezer fővel nőtt. 2023 I–III. negyedévében a gazdasági szervezetek beruházásainak volumene 9,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az ipari termelés volumene a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 4,8%-kal csökkent. A kiskereskedelmi forgalom volumene 9,6%-kal visszaesett.

A GDP volumene 2023 I–III. negyedévében 1,2%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól, de a recesszió végét jelzi, hogy a III. negyedévi gazdasági teljesítmény már 0,9%-kal felülmúlta az előző negyedévit. Az I–III. negyedévi csökkenést a belföldi felhasználás visszaesése okozta, miközben a külkereskedelmi egyenleg számottevően javult. Az infláció januári tetőzését követően a korábbi növekedési üteme folyamatosan lassult, így a reálbérek egy éven át tartó mérséklődést követően szeptemberben újra nőttek.

Mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata ad áttekintést Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól. A 15–74 éves népesség munkanélküliségi rátája az előző évihez képest csökkent, 2022-ben 3,6% volt. Kiadványunkban újdonság idén, hogy a kereskedelmi szálláshelyeket és a magán- és egyéb szálláshelyeket egy egységben kezeljük, pontosabb képet adva a vendégforgalomról. A turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 2022-ben 39 millió 821 ezer éjszaka volt.

A Tájékoztatási adatbázis településekre és Budapest kerületeire vonatkozó adatkörei 2022. évi adatokkal frissültek, így augusztus 31-től elérhetők a nemzeti dohányboltok 2022-re vonatkozó település-, illetve kerületsoros adatai.

A 2022-es folyamatokat az orosz–ukrán háború miatt bizonytalanná vált globális környezet, illetve a világszerte általános és nagymértékű áremelkedés határozta meg a leginkább. A kihívások ellenére a magyar gazdaság teljesítménye az uniós átlagot meghaladó mértékben, 4,6%-kal bővült a megelőző évihez képest. A foglalkoztatás újabb rekordszintet ért el, az átlagkereset is jelentősen nőtt, ennek hatását azonban a felpörgő infláció fokozatosan kioltotta. A népességfogyás az előző évinél kisebb ütemben folytatódott.

A kedvezőtlen globális környezet és a szomszédunkban zajló háború okozta bizonytalanságok Magyarországon is meghatározói voltak a 2022. évi folyamatoknak. A kihívások ellenére a hazai gazdaság teljesítménye – az uniós átlagnál nagyobb mértékben – 4,6%-kal nőtt, miközben bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. Az energiahordozók és a mezőgazdasági termékek megdrágultak, ami hozzájárult az utóbbi két és fél évtized legmagasabb inflációjához (14,5%).